A digitális zeneipar szempontjából 2012 eseménydús, de alapvetően a vártnál csendesebb év volt, amelyet a már 2011-ben is meghatározó trendek domináltak. Azt is mondhatnánk, 2012-ben erőgyűjtés folyt 2013-ra, amikor nagyon sok, a digitális zenében nyitott kérdésnek el kell dőlnie. De most, frissen átlépve az új évbe, tekintsük át a tavalyi évet - íme, a tíz általunk legmeghatározóbbnak gondolt digitális zeneipari történés 2012-ben.
Folyamatos pletykák egy új Apple zenei szolgáltatásról
Az Apple gyakorlatilag 2004, az iTunes megjelenése óta meghatározó szereplője a világ zenei életének, annak ellenére, hogy a kiadókkal köztudottan klasszikus se veled, se nélküled viszonyban áll. Ugyan nem a kiadók kedvence, mégis - a világ legnagyobb lemezboltjaként - a lemezcéges bevételek jelentős részét adja, illetve jelentős innovációival komoly hasznára van a tartalomiparnak..
Ezért is, no meg az Apple-t folytonosan körülölelő pletykatömegnek köszönhetően a cég 2012-ben sem volt híján az esetleges új, forradalmi zenei szolgáltatásával kapcsolatos híreknek. Ezek táptalaját elsősorban az adja, hogy az Apple 2011 nyarán bejelentett és elindított felhő-alapú szolgáltatása abszolút nem lett egyedi és forradalmi, így a szakmai továbbra is várja tőlük a zenefogyasztásban iTunes-hoz hasonló drámai változást hozó megoldást. Tavaly ez annak ellenére sem történt meg, hogy októberben egészen konkrét adatok láttak napvilágot róla. Hogy 2013-ban megjelenik-e az Apple az új, streaming-alapú szolgáltatásával, ami egyszerre lehet majd a Pandora és a Spotify vetélytársa és integrálódik az iCloud-ba, még nem tudni. Érdemes azonban figyelembe venni azt is a latolgatások során, hogy üzleti szempontból az Apple abszolút nincs rákényszerítve erre a lépésre. Az egyedi letöltési piacot uralja, és az ebből származó bevételei egyelőre össze sem mérhetőek a streaming szolgáltatások bevételeivel. Ráadásul az iTunes pedig még az ősszel átesett a régóta várt és szükséges ráncfelvarráson!
Majdnem megvásárolta a Facebook a VEVO-t
A VEVO az utóbbi évek egyik legsikeresebb zenei vállalkozása, amelyre mind a kiadók, mind a befektetők büszkén tekintenek. Üzleti szempontból a VEVO-nak semmi félnivalója nem volt 2012-től, hiszen elképesztő ütemben növekedett már 2011-ben is és ez csak fokozódott tavaly, köszönhetően többek között a teljesen a Facebookhoz optimalizált weboldalnak, illetve a mobilvideózás elképesztő növekedésének.
2012 ugyanakkor vízválasztó évet hozott a VEVO szempontjából, ugyanis az év végén lejárt a Google-lal kötött videó-kiszolgálói megállapodása, emiatt pedig az egész prémium zenei videó portál jövőbeni üzemeltetetése, tulajdonosi szerkezete is átgondolásra került Az érdeklődők között pedig nem kisebb cégek voltak, mint a Facebook, a Yahoo, az Amazon és természetesen a Google. Érdemben ugyanakkor a Google-on kívül csak a Facebook tárgyalt a megbízott befektetési bankkal.
A Facebook számára a VEVO bekebelezése több szempontból is üzletileg releváns lehetett volna. Egyrészt a közösségi oldal a legjelentősebb forgalomterelő erő a VEVO felé (a Youtube után), illetve a Facebook a két Google-oldal után önmagában is a harmadik legjelentősebb videómegosztó. Akvizíció esetén tehát a videók kiszolgálása nem jelentett volna problémát, a VEVO oldalán keletkező hirdetési bevétel pedig jól jött volna a Facebooknak. A tárgyalások egy idő után megszakadtak, aminek elsődleges oka az lehet, hogy a közösségi oldal vezetősége végül az Instagram akvizíciója mellett döntött, és a tőzsdei vesszőfutásuk után nem is nagyon maradt már realitása a VEVO megszerzésének.
Újrainduló eljárás a Youtube-Viacom perben
A web2 és a tartalombiznisz viszonyának egyik legmeghatározóbb pillanata volt, amikor 2007-ben a Viacom (többek között az MTV tulajdonosa) 1 milliárd dollárra beperelte a Youtube-ot és közvetve a Google-t, a felhasználók illegális tartalmak feltöltésére ösztönzése okán. Első fokon a Google-t felmentették, másodfokon viszont tavaly új eljárás indítására kötelezte a bíróság az ügyben eljáró testületet.
Mit is jelent mindez a Google és nem utolsósorban a többi szolgáltató számára? Azt minden valószínűség szerint nem, hogy drámai mértékű kártérítéseket kell fizetniük. Azt ellenben igen, hogy a safe harbour-elvet (amely a szolgáltatók felelősségre vonását kizárja) pontosítani fogják, így nem minden esetben lesz kizárható a szolgáltató felelőssége.
Zenei szolgáltatást indított a Microsoft
A Microsoft már több zenei szolgáltatást indított (lásd Microsoft Music, Zune), melyeket aztán ugyanolyan gyorsan, viszont jóval kisebb felhajtás mellett be is zárt. A kudarc oka majd mindegyik esetben ugyanaz volt: az óriáscég a fogyasztói igényeket figyelmen kívül hagyva próbálta azokat formálni - sikertelenül.
A Windows 8 és az hozzá tartozó ökoszisztéma - benne a Windows Phone-nal és a Surface-szel - azonban sokak szerint egy új világ kezdetét jelenti Redmondban, melyből természetesen a tartalomüzletág, és így a zene sem maradhatott ki. A szoftvergyártó óriás a nyár elején jelentette be, hogy XBOX Music néven új, a Zune-t leváltó, multiplatform, felhő-alapú zenei szolgáltatással jelentkezik. Amely, ha limitált funkcionalitással is, de október végén elindult, a jövőjét illetően viszont egyelőre több a kérdőjel, mint az optimizmusra okot adó fejlemény. A legfontosabb húzóerő, a Windows 8 eladásai a tervezettnél jóval gyengébben alakulnak, a hírek szerint a Microsoft tárhelyszolgáltatása, a Skydrive is képes lesz zenei tartalmak tárolására és lejátszására, a Windows Phone-on pedig előre telepítve megtalálható lesz a világ vezető on demand rádiószolgáltatása, a Pandora.
Mindezek ellenére azonban egy dolog biztos: a Microsoft nem engedheti meg magának, hogy még egy zenei szolgáltatásával bukjon. Ez ugyanis az egész multiplatform tartalomszolgáltatási ökoszisztéma bukását is jelentetné, ami a mai viszonyok egyet jelentene azzal, hogy a cég eltemetheti a jövőjét.
A Universal vásárolta meg az EMI-t
A kiadók helyzete, a folyamatosan csökkenő CD-eladások és a lassabban növekvő digitális bevételek miatt egyre csak nehezül. Ennek megfelelően megkezdődött a piac koncentrálódása, amelynek első lépése a Warner Music tulajdonoscseréje volt, a következő pedig a hányattatott sorsú EMI tulajdonosváltása, majd végül - különböző feltételek mellett - a Vivendi-csoport által tulajdonolt Universal Music-kal való egyesülése.
Az akvizíció a kiadók erősorrendjét is lényegesen befolyásolja. Az eddig piacvezető Sony ismét visszaszorulhat a második helyre, a Universal mögé, őket pedig messze lemaradva követi a Warner Music.
Nagy kérdés, mennyiben befolyásolja majd a szuperkiadó létrejötte a lemezcégek viselkedését, árazását a digitális szolgáltatókkal szemben - az Unió egyik legtöbbet hangoztatott ellenérve a tranzakcióval szemben pontosan az volt ugyanis, hogy annak révén a Universal jelentősen képes lesz befolyásolni (növelni) a tartalmaiért fizetendő díjakat.
Megújuló a Myspace
A Myspace-t mintegy két évvel ezelőtt gyakorlatilag eltemettük, nemcsak mint zenei oldalt, hanem mint közösségi portált is. A brit News.Corp által anno 1 milliárd dollárért megvásárolt oldal végül 35 millió dolláros áron kelt el és került a Specific Media tulajdonába. Innentől tulajdonképpen senki nem is törődött a hajdan szebb napokat látott oldallal egészen ez év őszéig, amikor is a Justin Timberlake fémjelezte kreatív csapat felfedte az új Myspace-szel kapcsolatos elképzeléseket. Amelyek, ha egy mondatban össze akarjuk foglalni, a zenére való kizárólagos fókuszálást jelentik.
Az új Myspace tehát olyan szeretne lenni, mint az eredeti, azaz a zenészekhez, zenekarokhoz kíván szólni. Az igazat megvallva, bár a Myspace márkához szinte egyértelműen a kudarc szó társítható, olyan várakozás előzi meg az újraindulást (továbbá az elmúlt években - habár sokan próbálkoztak - nem tudták betölteni a szájt után hagyott űrt), hogy az abszolút nem tűnik reménytelen vállalkozásnak, még ha a menedzsment tervei eléggé túlzónak is tűnnek.
Zenei platformmá válik a Spotify
A Spotify már 2011-ben is uralta a híreket, az amerikai piacra való nehézkes belépésének minden egyes momentumával. Most, másfél év távlatából kijelenthető, hogy a tengerentúli piacokon való megjelenés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a svéd cég növekedése rakéta-üzemmódba kapcsoljon. A nyereségesség még nagyon messze van, ugyanakkor működése óta először a Spotify pénzügyi mutatói bizakodásra adnak okot azt illetően, hogy a streaming-modell üzletileg is működőképes lehet.
Mindemellett az év végén a cég fontos lépést tett a jövőbeni növekedés irányába technológiailag is; a böngésző-alapú verzió elindítása, az együttesekkel való szorosabb kapcsolat felépítése és a közösségi jelleg erősítése mind-mind egy új, a pusztán streamingszolgáltatónál jóval előbbremutató Spotify képét sejtetik.
A Warner tulajdonosa felvásárolja a Deezer-t
A streaming szolgáltatók versenye régóta érdekes képet mutat. Első helyen a Spotify, mögötte a Deezer, őket messze lemaradva pedig a többiek, beleértve a Rhapsody-t,az Rdio-t, a MOG-ot, a Songza-t és még sorolhatnánk. Az ilyen típusú szolgáltatások üzemeltetése végtelenül költséges, így a piac előbb vagy utóbb - de inkább előbb - koncentrálódni fog.
Ezt elősegítendő, illetve a folyamatos növekedés biztosítása érdekében, mind a Spotify, mind a Deezer folyamatosan próbálja bevonni az újabb és újabb befektetőket. Októberben a Warner Music-ot is tulajdonló Accent Industries vásárolta be magát a francia cégbe, ami előrevetíti a két főszereplő kíméletlen 2013-as versenyét a piacvezető pozícióért.
Egyre több kérdőjel a Pandora jövőjét illetően
A Pandora a digitális zeneipar egyik legizgalmasabb szereplője, történetük szinte filmért kiált. Az egyszer már a megszűnés szélére került cég az iPhone és a robbanásszerűen fejlődő mobil-, és azon belül még dinamikusabban fejlődő alkalmazás-alapú infrastruktúrának köszönhetően nem csak, hogy megmenekült a végtől, hanem olyan szárnyalásba kezdett, amely egészen a tőzsdéig repítette a céget. Ezzel zárult 2011. 2012 már messze nem volt ennyire fényes a kaliforniai cég számára, és erről elsősorban a tőzsde tehet, amely a Pandora 2012-ben folytatódó növekedését nem értékelte, ugyanis a növekedés nem párosult a cég eredményének javulásával, értsd: az on demand rádiószolgáltató cég továbbra is veszteséges maradt. Mindezt megfejelve ősszel az Apple felől is olyan hírek érkeztek, hogy a Pandorához megszólalásig hasonló szolgáltatással léphet piacra még 2012-ben, de legkésőbb 2013-ban. Mi a magunk részéről kételkedünk abban, hogy a Pandoráéhoz hasonló funkcionalitással bírna majd az Apple szolgáltatása, ettől függetlenül a Pandorának 2013-ban amilyen hamar csak lehet, meg kell győznie a befektetőket arról, hogy üzleti modellje fenntartható. Ellenkező esetben az Apple lépéseitől függetlenül roppant könnyű akvizíciós célponttá válhat.
Tovább csökkenő kiadói bevételek
A kiadók számára 2012 sem lett az az év, amely meghozta volna a várva várt fordulatot, áttörést. A CD-eladásokból befolyó bevételek tovább csökkennek, kiadótól függően 5-15%-kal. A digitális bevételek növekedése ugyanakkor úgy tűnik megállíthatatlan; a streaming szolgáltatások előretörése most már a kiadók bevételeiben is érzékelhető, az egyedi letöltéseknél pedig az iTunes és az Amazon garantálja a bevételek legalább szinten maradását, még ha a növekedés ezen a területen gyakorlatilag megállni látszik is. Mégis, mindezek ellenére jelenleg a digitális bevételek mindössze mintegy egyharmadát teszik ki a kiadói bevételeknek, tehát a maradék kétharmadnyi szegmens az, amely vagy csökken vagy stagnál, ez pedig maga után vonja a folyamatosan romló kiadói üzleti eredményeket - a lemezcégek legtöbbje sajnálatos módon inkább veszteséges, mint nyereséges.
2012 abból a szempontból volt fontos év a lemezipar számára, hogy immár reálisan meg lehet becsülni, mikorra várható, hogy a digitális zenei bevételek növelik a kiadói összbevételeket: most úgy tűnik, ez még legalább három év - ennyit kell tehát a kiadói iparnak kihúznia a romló üzleti eredményekkel. Minden valószínűség szerint történetük három legnehezebb éve előtt állnak, amely alatt a létükért kell majd küzdeniük, eleddig teljesen szokatlannak tűnő szereplőkkel.
(A nyitókép forrása az IFPI Digital Music Report 2012 c. jelentése.)
Pléh Dániel
