Ian Fraser "Lemmy" Kilmister, a Motörhead frontembere, a rock egyik legnagyobb ikonja december 28-án, négy nappal hetvenedik születésnapja után, a zenekar közleménye szerint egy "extrém módon agresszív, rövid lefolyású rákbetegség" következtében elhunyt.
Lemmy a rock & roll és a rock & roll-életmód már életében legendás alakja volt, sőt, ő volt a legnagyobb legendája, élete definiálta a rock & rollt. Ha a rockot kellett megformálni, nála jobb alapanyagot se találni, se elképzelni nem lehet. Mindennél többet mond róla, hogy 2015-ben, hetvenévesen, hosszú évtizedek kemény alkoholizmusa, számos, egyre sűrűbben előtörő betegségek után is több mint ötven koncertet adott, az utolsót 2015. december 11-én, Berlinben, a zenekar negyvenéves jubileumát ünneplő turnén.
Lemmy 1945. december 24-én született Stoke-ban, szülei háromhónapos korában különváltak, meghatározó tiniéveit Wales-ben töltötte, majd a Beatles hatására gitározni kezdett. Stockportban alapította első zenekarait, 1965-ben pedig csatlakozott a The Rockin' Vickers-hez, amellyel már kislemezeket is kiadtak, valamint Európában is turnéztak. 1967-ben Londonba költözött, ahol együtt lakott a Jimi Hendrix Experience basszusgitárosával és menedzserével, aminek következtében a zenekar roadja lehetett. 1968-ban a Sam Gopal pszichedelikus rockzenekar énekes-gitárosa lett, Escalator című debütalbumuk 1969-ben jelent meg, de ebben az évben Lemmy már az Opal Butterfly tagja volt, velük azonban csak egy bluesrockosabb kislemezt adott ki. A zenekar dobosával, Simon Kinggel 1972-ben csatlakoztak a már híres, két albumon is túllevő Hawkwind spacerock zenekarhoz, úgy hogy Lemmy gitárról basszusgitárra váltott és kifejlesztette sajátos, "mélygitáros" játékát. Velük három stúdiólemezen dolgozott (ezek közül az 1974-es Hall Of A Mountain Grill a csúcsalbum), de ő énekelt a zenekar legnagyobb slágerében, a csatlakozása után nem sokkal rögzített, a brit kislemezlistán a harmadik helyig jutó Silver Machine-ben is, legfontosabb Hawkwind-kiadványa azonban egy koncertlemez, a műfaj (a koncertkiadványok és a spacerock) csúcsművei közé tartozó 1973-as Space Ritual. Lemmynek 1975-re már kifelé állt a rúdja a zenekarból, de még ebben az évben megírta és felvette velük Motörhead című számát, ami a Kings Of Speed kislemez B-oldalán meg is jelent, de miután drogügyek miatt társai kirúgták, még abban az évben megalapította saját együttesét - naná, hogy ezen a néven.
És elindult a negyven évig működő, számos szempontból jelentős Motörhead karrierje. A zenekar - amelyben Lemmy maradt a basszusgitárnál és amelynek ő volt az egyetlen állandó tagja és fő dalszerzője - huszonhárom stúdiólemezt adott ki (beleszámítva az 1976-ban rögzített, de csak 1979-ben megjelent On Parole című elsőt is), a frontember szerint egyszerűen csak rock & rollt játszottak, de sokan őket tartják a nyolcvanas évekbeli brit heavy metal előfutárának, sőt, a hard rockot punkos elemekkel felpörgető zenéjük egyesek szerint a speed és a thrash metal úttörői közé is helyezi a Motörheadet. A leggyakrabban power trióként működő együttes számos klasszikus albumot jegyez (Overkill - 1979, Bomber - 1979, Ace Of Spades - 1980, a No Sleep 'til Hammersmith koncertlemez 1981-ben, Orgasmatron - 1986), dalai a rockzene legnagyobb klasszikusai közé számítanak, Lemmy pedig tényleg A Legenda, akit szerencsére Magyarországon is sokszor láthattunk játszani.
