Bár a globáltánczene (vagy global bass) mint olyan, eredendően nyárcsináló gyűjtőzsáner, itt is megvan minden nyárnak a maga aktuális divatirányzata. 2013-ban ez a zouk bass, amely még csak fél éve bújt ki a több évtizeddel korábbig visszaásható táptalajából, de már Magyarországon is kultiválják. Olyannyira, hogy egyik itthoni híve, Hataah még egy exkluzív zouk bass-mixet is készített nekünk.
A kuduro globális térhódítása után íme egy újabb forró ritmusú egzotikus tánczenei irányzat, ami a portugál Buraka Som Sistemától indult – de ne szaladjunk ennyire előre. Riszáljunk előbb vissza a zouk bass gyökereihez, mert, mint minden mai globáltánczene, így ez a nagyon friss vadhajtás is jóval régebbi tőről, vagy inkább egymással keresztbe oltott tövek kusza sokaságából fakad. A global bass forrásait adó hagyományos afrikai, latin-amerikai és karibi zenék egymásra hatása, összeolvadása ma már követhetetlen, és ez alól a zouk bass sem kivétel, úgyhogy csak néhány elnagyolt csapással vágunk rendet az előzményeket jelentő dzsumbujban. A zouk bass távoli őse természetesen a zouk, amely pedig alapvetően két földrajzilag a Kis-Antillákhoz, jogilag Franciaországhoz tartozó – karibi sziget, Guadeloupe és Martinique táncritmusainak ötvözetéből született a nyolcvanas évek elején az anyaország fővárosában, Párizsban, a zenei tradíciók és a modern stúdiótechnika kombinálásával (az első és máig legnagyobb zouk-zenekarnak a Párizsban élő antillaiakból verbuvált Kassav’ számít, a kilencvenes évek sikercsapata a Zouk Machine lánytrió volt, a zsánert ma már az elektronikus alapokat gyártó producerek uralják).
Ennek az ütős-központú, szinte úszós érzetű továbbfejlesztett karneváli zenének (a zouk kb. bulit vagy ünnepet jelent francia kreol nyelven, és a lengyel mazurka tánc elkorcsosulásából - mazouk - jön), melyet utcai felvonulásokon és táncmulatságokon játszanak, számos válfaja (zouk-love, soulzouk, ghetto-zouk, neozouk, stb.) és származéka alakult ki nemcsak az antillai térségben, hanem a helyi etnikai közösségek közvetítésével Brazíliában és Afrikában is. Az egyik ilyen lehetséges zouk-leágazás az angolai kizomba, habár sokak szerint ez a két tánczenei stílus inkább csak hasonlít egymásra. De ez nem is lényeges, számunkra, így is, úgy is a kizomba visz bennünket eggyel közelebb a célunkhoz: Ezt az ugyancsak a nyolcvanas évek kezdetén kialakult (mára természetesen el-R&B-sedett) angolai "partizenét” a karibi lazaságú zouknál lassabb tempó és feszesebb, szaggatottabb ritmus (plusz mélyebb hangú dob) jellemzi, na meg határozott szexiség.
MÉG TÖBB FORRÓ ZENE AFRIKÁBÓL ITT.
Ezt fokozta tovább a kilencvenes évek legvégén néhány producer azzal, hogy a kizombát lelassították és lecsupaszították, még határozottabban kiemelve az ütemes csípőmozgást gerjesztő ritmusokat - magyarán fülledten erotikus, a testi kontaktust elősegítő zenét faragtak belőle; ez lett a tarraxa, vagy még közkeletűbb elnevezésén a tarraxinha. Ez az irányzat, amely Angolából egyenes úton jutott el Portugáliába, a kétezres évek derekán volt a csúcson, aztán kifulladt, néhány éve azonban elővették fiatal producerek, mint az angolai DJ Znobia, vagy a lisszaboni DJ Marfox, akik persze a saját receptjük szerint hozzáadnak ezt-azt a jelenlegi basszus-nehéz tánczenékből (a klasszikus tarraxinha legjavából Marfox összerakott egy definitív mixet, iamely meghallgatható itt). És ezzel el is jutottunk cikkünk tárgyához, illetve a névadó Buraka Som Sistemához, az Agola-Portugália tengely első számú partizenei nagyköveteihez, akik februárban, az első lisszaboni Boiler Room során játszott szettjükben hozták izgalomba a világot azzal az új, addig még nem hallott, elképesztően buja zenével, amit úgy konferáltak be: zouk bass. Alig egy hónappal később, amikor Burakáék kitették a SoundCloudra a tarraxinhát nehéz basszusokkal megküldő és a korszellemnek megfelelő hangzásba csomagoló számukat, a fent említett élő mixben is elhangzó Zouk Flute-ot, gyakorlatilag a zouk bass tényleg megszületett, világszerte még a moombahtonnál is gyorsabban cuppantak rá a producerek, úgyhogy mostanra már egész szép globális színtérről beszélhetünk. Apropó, bár felületesen hallgatva olyan, a zouk bass nem belassított moombahton.
Portugália zouk bass-királyai a DZC Deejays masszívan a tarraxinhából merítenek, az izraeli global bass-veterán SaBBo a mélyebb, minimalista vonalat viszi, az amerikai JSTJR harsány EDM-szintikkel dolgozik, az argentin Reptilian Commander space zoukban utazik, de ne menjünk ennyire messze: a globáltánczenék leglelkesebb (és szupergyors) honosítója, DJ Superstereo (Laskai Viktor, a Péterfy Bori & Love Band dobosa) máris túl van két EP-n (az elsőn a védjegyének számító balkáni umcával pörgeti meg az alakuló irányzatot - máris kész a zouk brass), mellette a pécsi Stas és a győri Hataah ugyancsak letették névjegyüket ebben a 85-90 BPM-es stílusban. De hát persze, hogy ne terjedne villámgyorsan a zouk bass, amikor ennyire nyíltan és szemérmetlenül hatja át a testiség; olyan könnyű rákapni, mint a szexre.
De hogy a műfajtörténet mellé legyen hangzó szemléltetőanyag is a zouk bass-ről, Hataah (Kovács Richárd) összeállított egy mixet, benne néhány alapvetéssel, illetve magyar producerek - közte természetesen az ő zenéivel. A mix a számlista után meghallgatható.
1. JSTJR & Happy Colors - La Latina (Original Mix)
2. Lazey - Mira Quien Llego (Original Version)
3. Tropikore - Melcocha (Pa Kongal Remix)
4. DZC feat. JSTJR - Bazouk (Original Mix)
5. JSTJR & Hataah - Bomboklat (Original Mix)
6. Gabriel Rowano - Everybody (Original Mix)
7. Gabriel Rowano - Lento y Duro (Original Mix)
8. Banginclude - Pyramid Riddim (Original Mix)
9. Major Lazer - Bubble Butt (Tenko Remix) (JSTJR Edit)
10. JSTJR - Badman (Original Mix)
11. JSTJR x Two Sev x Banginclude - Caxito (Original Mix)
12. Buraka Som Sistema - Zouk Flute
13. Colin Domigan - Across The Pond (Two Sev's Zouk Bass Remix)
14. Chase&Status - No Problem (Dj SuperStereo Zouk Bass Remix)
15. Two Sev - When I Be (Original Mix)
16. Stas - Matope (Original mix)
17. Hataah - Sekwe (Original Mix)
