Daniel Lopatin, azaz Oneohtrix Point Never karrierje a 2010-es, nagy kritikai sikert arató Returnal lemeze óta töretlenül ível felfelé, saját albumain a kísérleti elektronikát és a furapopot is ugyanolyan izgalmasan képviseli, újabban pedig filmzenéivel és más alkotók (FKA Twigs, The Weeknd, Moses…
Abel Tesfaye (művésznevén The Weeknd) eddigi karriere nem szűkölködött a váratlan fordulatokban: az alternatív R&B-színtér misztikus figurájából lett mainstream, felsőligás popsztár. A kétezer-tízes évek elején mindenki róla és a Drake-kel való kapcsolatáról, a kettőjük által képviselt…
Az asztráljazzel, artpoppal és elektronikával is dúsított neosoulban izgalmas újdonságokat felmutató Moses Sumney második nagylemeze némi várakozás után idén fog megérkezni, és már több beharangozó kislemezdalt hallhattunk róla; a legújabb, szám szerint harmadik előfutárban az énekes-dalszerző…
Tahliah Debrett Barnettet (művésznevén FKA twigs-et) a Crack Magazine megválasztotta az évtized ikonjának, négy év hallgatás után megjelent új albumának pedig már csak a közreműködőlistája is impozáns: többek közt Future, Skrillex, Nicolas Jaar és Oneohtrix Point Never is dolgozott rajta. De vajon…
El tudta képzelni valaki úgy tíz éve (vagy akár hét éve), hogy Oneohtrix Point Never egyszer popsztár lesz? Jó, persze itt még közel sem tart, de valahogy afelé tart.
Ahhoz képest, hogy tavaly a visszavonulását fontolgatta, a hetvenéves Iggy Pop úgy pörög, mint egy fidget spinner; csak a múlt hónapban kijött egy avantgárd dzsesszalbum a közreműködésével, illetve az alt-J klipje a narrációjával, most pedig hallhatjuk a vele készült tételt az idei Cannes-i…
Daniel Lopatin (lásd még: Games, Ford & Lopatin) 2010-ben robbant be első nagyobb kiadós, rendesen terjesztett, de valójában már negyedik, Oneohtrix Point Never álnéven jegyzett albumával, a Returnallal. A következő évben az Replicával tovább emelte a tétet kísérleti zene és…
Több rövid kedvcsináló után Daniel Lopatin, a kísérleti elektronika egyik kiemelkedő alakja végre megosztotta az első teljes dalt Oneohtrix Point Never nevű projektjének friss albumáról, a Garden Of Delete-ről.
Lassan tényleg beindul az őszi lemezdömping, az uborkaszezonnak…
Reneszánsz szobrok, rosszul renderelt digitális képek, furcsa japán reklámok, giccses szaxofonszólók, plázazene. A vaporwave egyszerre vizuális és zenei irányzatként összehozta ezeket a dolgokat, de hogy lesz ebből kapitalizmuskritika? Valamint hova tovább: tényleg a PC musicé a jövő?
