Különcködik a mainstreamben. Oneohtrix Point Never: Magic Oneohtrix Point Never (lemezkritika)

Daniel Lopatin, azaz Oneohtrix Point Never karrierje a 2010-es, nagy kritikai sikert arató Returnal lemeze óta töretlenül ível felfelé, saját albumain a kísérleti elektronikát és a furapopot is ugyanolyan izgalmasan képviseli, újabban pedig filmzenéivel és más alkotók (FKA Twigs, The Weeknd, Moses Sumney) pompás anyagain való közreműködéseivel is szélesítette repertoárját. Na de milyen az idei saját kiadványa? Lemezkritika a Recorder magazin 83. számából.

Az utóbbi évek egyik legüdítőbb fejleménye, hogy Oneohtrix Point Never a maga különc, de mindenképpen varázslatos kísérleti/szintihangzásával betört a mainstreambe, és nem csak a remek filmzenéire gondolok, hanem például a The Weeknddel közös munkáira is. Azért fontos az utóbbi név említése, mert executive producere az új OPN-albumnak, ami lényegében kevés újat hoz az életműbe (de azok mennyire jók!), viszont szinte minden korábbi fejezetet mesterien frissít olyan formába, hogy széles körben is befogadható legyen. A Magic Oneohtrix Point Never így leginkább azt mutatja meg, hogy a szerző mindenképp a Warp egyik – egyetlen? – modern szellemi örököse, és valószínűleg ez lesz az az album, amit a legtöbben behúznak majd tőle.

Előadó: Oneohtrix Point Never

Cím: Magic Oneohtrix Point Never

Kiadó: Warp

Megjelenés: 2020. október 30.

Műfaj: kísérleti zene, szintipop, ambient, new age

Kulcsdal: No Nightmares ft. The Weeknd

Osztályzat: 9/10

Velkei Zoltán