
Régen lepett meg ennyire egy lemez. Vegyük még azt hozzá, hogy a Liquid Limbs első kazettája 26 éve jelent meg; és amikor hosszú szünet után Batta Róbert „Suta” feltámasztotta, akkor ha nem is ott folytatta, ahol abbahagyta, de legalábbis logikusan következtek az új kiadványok a régiekből. Ehhez képest ez itt „organikus űrtechno, minőségi fehér zajjal”: minden számban van egy-egy moduláló, csipogó-nyikkanó-puttyogó, retrofuturista szintimotívum, valami pulzáló-lüktető, kevésbé hangsúlyos alap, meg némi szellemszerű effektezés.










