A szlovák-magyar Adela Mede debütáló lemezén a szó erős értelmében kísérletezik, de a népdalokból is merítő zenéhez nem nehéz kapcsolódni. Április 13-án, szerdán Claire Rousay, MA'AM és ZSÜJA társaságában lép fel a Turbinában. Ez a kritika először a Recorder magazin 92. számában jelent meg.

Ritkán játszik hazánkban a The Devil’s Trade, most az Instantba viszi le a magyar népdalok és az észak-amerikai blues dallamvilágának sajátos, borongós ötvözetét.

Újra összeállt a ’90-es és 2000-es évek kultikus rockzenekara, a darkos-gótikus-britpopos hatásokat is felmutató The Perfect Name. A zenekar megújult felállása tavaly debütált a Fekete Zaj Fesztiválon, időközben pedig két új dalt is írtak, amelyek közül az első, a Versenyt ver a szív itt, a Recorderen debütál.

„Ti tényleg nem beszéltek meg előre semmit?” – szokás megkérdezni a Random Tripesektől. És tényleg nem: az improvizációs koncertsorozat varázsa, hogy valóban minden a színpadon jön létre, mégis rádióbarát, táncolható „slágerek” születnek. És minden felállás teljesen egyedi – a szombati különösen az.

Van valami bizsergető abban, ha az ember beleszalad egy szuper lemezbe egy olyan együttestől, aminek csak pár száz hallgatója van a Spotify-on. Nem csodálkoznánk, ha a The Kerosene Hours még sokra vinné, de azon sem, ha nem. Ez a kritika a Recorder magazin 92. számában jelent meg először.

„A MELANCHOLIA kicsit olyan, mintha valami posztmodern electro-rockopera volna” – mondja Füzi Viktor, aki sokáig „a borsodi Marilyn Mansonként” vitte a Dr. Melancholia zenekarát, majd annak feloszlatása után indította el Vic Willow néven az industrial-electro-rockos szólóprojektjét. „Egy kifejezetten nyers és kellemetlen elektronikus hangzás kezdett körvonalazódni, amelyben a gitár még csak szóhoz sem jutott. Ehhez képest másfél évvel később, a munka befejeztével azt kellett megállapítanom, hogy egy furcsa rocklemezt írtam” – mondja a második szólólemezéről, amely a LABYRINTH klipjét követően szintén a Recorderen debütál.

Egy évtized az indie porondon, négy album. És megannyi ellenállhatatlanul furcsa dal három egykori leedsi művészeti iskolás esetlenségében vonzó előadásában: ez az alt-J. Legújabb, The Dream című lemezükkel újradefiniálnak szinte mindent, amit eddig gondolhattunk róluk. Az új álom utazás a valóság mélyére. Ez a cikk először a Recorder magazin 92. számában jelent meg, a zenekar június 28-án ad koncertet a Budapest Parkban.

A HAIL minirovatot indított a Recorder hasábjain, hogy bemutassa a hazai független kiadókat és kurrens anyagaikat. Ugorjatok bele a friss, független megjelenésekbe!

Jobb későn, mint soha – mármint felfedezni a kísérleti pop New York-Párizs tengelyét, avagy a lemez, amiért Jacques Rivette, ha tehetné, kétszer állna sorba. Ez a kritika először a Recorder magazin 92. számában jelent meg.

Március végén, Lukács Miklós cimbalomművész közreműködésével jelent meg az Oláh Krisztián Quartet legújabb nagylemeze. A Crescendo zenei anyagának legnagyobb részét a karantén ideje alatt írta meg az együttest vezető Oláh Krisztián, inspirációt merítve a lezárások alatti erdei futásokból, Dante és Vörösmarty munkáiból, vagy éppen a régi életmód elengedéséből. A Magyarradarunkra is felkerült jazzkvartett videósorozatot indít a lemez hátterének kibontásához, amelyben a zenekarvezető az egyes kompozíciók hátteréről mesél – az első rész most a Recorderen debütál.