
Mennyire lehet csábító elkészíteni életünk főművét, aztán még azelőtt lehúzni a rolót, hogy ránk vetülne az érte járó dicsfény? A Slint számára nagyon is az volt. A négytagú formáció ugyanis második lemezének rögzítése és megjelenése között feloszlott, instant legendává vált, a későbbiekben is nagy befolyással bíró, szóban forgó Spiderland album pedig instant klasszikussá. A lemez a posztrock idő előtti csírájaként lett egyrészt egy önmagában is megrázó erejű munka, másrészt pedig a 80-as évek fel-felbuggyanó ellenkultúrájának méltó betetőzése is. Szerencsére az idő kegyesen bánt az idén huszonhárom éves koronggal, amit a napokban masszív díszdobozban bocsátanak ki újra – egyértelmű ziccert nyújtva, hogy felelevenítsük mindazt, amit az együttes nyújtott nekünk hat, nyomasztóan disszonáns kompozíció segítségével.
tovább →