Öt év szünet után tér vissza Paolo Nutini popzenész, igaz, ez a hiátus csak a nagylemezekre vonatkozik, számunkra meg pláne nem tűnik annyira hosszúnak a várakozás, hiszen 2012-ben láthattuk a Szigeten. Az április 14-én, ma megjelenő Caustic Love magabiztosan hozza a nívós rádióbarát popzenét, a korábbiaknál több lélekkel. Az album itt, a Recorder.hu jobb felső sarkában található playeren végighallgatható!
Paolo Nutini skót énekes, de ilyen névvel minimum fel kell tudni mutatni az olasz vérvonalat és Nutini fel is tudja, hiszen skót édesanyja egy Toszkánából származó olasz férfival házasodott össze. Apja szerette volna a családi fish and chips bizniszben tartani fiát, ő azonban zeneszerető nagyapja hatására énekelni kezdett és már tizenévesen belekóstolt a zene világába (előbb road, majd stúdióasszisztens lett). Mire 19 éves korában, 2006-ban megjelent bemutatkozó albuma (These Strees), végigjárta a kötelező köröket és a csukott szemmel éneklő tini minden fellépésén meghódította a közönséget.
Nutini zenéje tiszta, hagyományos elemekből, folkból, kékszemű soulból, bluesból, dallamos rádiópopból és kortárs indie-ből áll össze, nem véletlen, hogy dalait kortalanul és műfaji szűklátókörűség nélkül hallgatják széles tömegek. Első kislemeze, a még szintén 2006-os Last Request volt eddigi legnagyobb dalos listasikere (5. helyezett lett a brit kislemezlistán), de nem véletlenül arat bombaslágerek nélkül is – ezt a zenét sokáig és sokféle irányból hallgatják szívesen, nem szükséges hozzá az egyszeri hype-löket. Az első lemezéből majdnem két és félmillió példány fogyott világszerte, a 2009-es második Sunny Side Upból (mely listavezető is lett Angliában) csak Nagy-Britanniában majdnem kétmillió.
Nutini sikerének kulcsa énekében, erős hangjában található, de nívós (Ivor Novello-díjas) dalai színvonalát jelzi, hogy még a Roots-os ?uestlove is szívesen ült le dobolni azokban. A kényelmes tempóban (világturné, és többek közt a londoni olimpia nyitóünnepségén való szereplés után) készült Caustic Love című harmadik lemez látszólag nem sokat változtat a bevált recepten – és miért is tenné? De azért ez az életerős skót gitáros-dalszerző hagyományokból, soulos, rhythm & blues-os hatásokból és legalább egy sugárnyi napfényes popzenéből gyúrt ötvözet ezúttal minden korábbinál groove-osabban szólal meg, tipikusan hosszan tartó hatású dalokkal. A még mindig csak 27 éves előadó természetes érési, fejlődési folyamatában most bizony szintet lépett.
az új lemezt felvezető Scream (Funk My Life Up):
ez pedig a lemez trailere:
