Most szombaton zajlott New Yorkban a Central Parkban a Coldplay-frontember Chris Martin segítő szervezetekkel közösen létrehozott fesztiválja, a Global Citizen. Olyan előadók léptek fel az élőben streamelt eseményen, mint a Pearl Jam, Ed Sheeran, Sting, vagy éppen Beyoncé, legtöbben pedig be is ugrottak egymáshoz a színpadon, ami néhol igen érdekes produkciókat eredményezett.

A slam poetry szövegekből dzsesszes-popos dalokat formáló Words Are Melodies szinte napra pontosan egy éve mutatta be nálunk első klipjét, most pedig itt az újabb, mely október végén várható debütáló albumuk Újjászületés című, Kemény Zsófi író-költő slamjéből írt szerzeményéhez készült.

Hoppá, Karen O-nak, a Yeah Yeah Yeahs énekesnőjének és férjének, Barnaby Clay rendezőnek fiúgyermeke született! Miután a kedves popsztár Instagramján megosztotta ezt a hazaérkezés után készült cuki első fotót, nem tehetünk mást, mint osztozunk örömében! Gratulálunk szeretettel!

Tavalyi koncertjük után idén ismét kiakad a cukiságmérő: megint Peach Kelli Pop-fellépés lesz hazánkban, ezúttal lemezbemutatóval készülnek a lányok az Aurórában.

Nem titok, hogy szívünk csücske az italo disco (lesz is újra egy idevágó bulink októberben), így azonnal kiszúrtuk az idei Ki Mit Tube-on indulók közül a vicces nevű Electro Potato produkcióját, és felfedeztünk egy olyan előadót, aki az eredetihez megtévesztésig hű módon hozza a korabeli - a nyolcvanas évek második felére jellemző - italo-hangzást - ráadásul mindezt húsz évesen! Electro Potato retromániája kétségtelenül komoly, de szerencsére kellő humorral és öniróniával is rendelkezik, így nem veszi annyira komolyan magát. Most még kicsi krumpli, de minden megvan benne, hogy a műfajában szép nagyra nőjön.

Mennyire izgalmas nézni egy embert a lemezjátszók vagy a laptop mögött? Nagyjából semennyire. De ami mögötte van, az elektronikus zene, a dj- és partikultúra már annál inkább filmre kívánkozik, idén pedig különösen felszaporodtak az ilyen témájú alkotások (Daft Punk Unchained, Eden, We Are Your Friends), így időszerű áttekinteni az e-zene viszonylag gazdag filmográfiáját.

Alig pár nappal azután, hogy Josh Tillman, vagyis Father John Misty sikeresen széttrollkodta Ryan Adams és Taylor Swift zsúrját, az énekes-dalszerző máris előállt egy új dallal, melyben minden és mindenki megkapja a magáét, aki ma még bármit is elhisz a szórakoztatóiparnak.

A War On Drugsból eleinte a párhuzamos szólókarrier kedvéért, aztán a 2011-es Slave Ambient után végleg saját utat választó Kurt Vile az elmúlt években szépen csendben készíti kiváló, rendre az év legjobbjai közé kerülő albumait, és nem lesz ez másként a Pretty Pimpin című dallal felvezetett b'lieve i'm going downnal sem.

Julia Holter sorban egyre nagyobb igényű, jobban kivitelezett és könnyebben befogadó lemezekkel jelentkezett, az eddigi utolsó 2013-as Loud City Songon karakteressége sikerrel lépett át újabb mérföldköveken. Lehet azt fokozni? Lehet! Kiemelt kritika a friss Recorder magazinból.

Az őszi koncertszezon egyik meghatározó programsorozata az idén szeptember 27. és október 4. között rengeteg helyszínen zajló UH Fest, a kísérleti elektronikus, avantgárd, perifériazenék találkozója (a tavalyi fesztivál beszámolói itt és itt). Dean Blunt mellett fellép idén Phill Niblock, Rashad Becker, James Hoff, Helena Hauff, DJ Nigga Fox - azaz széles műfaji spektrumon csupa izgalmas előadó.