A Take A Walk című visszatérő kislemezslágerrel és annak szédítő videójával beharangozott második Passion Pit-albumhoz, a Recorderen is meghallgatható Gossamerhez az I'll Be Alright klippályázatának nyertes kisfilmje után megérkezett a harmadik klip is. Az album legszebb számai közé tartozó, finom melankóliával átszőtt R&B-s lüktetésű Constant Conversations videójában a dalszerző-frontember Michael Angelakos egy felhőtlennek és önfeledtnek tűnő délutáni kerti partira látogat, ahol azonban szemlátomást kissé kényelmetlenül érzi magát a sok szép és elegáns vendég között, és nem tudja felvenni a többiek laza, oldott viselkedését. A dal hangulatát Dori Oskowitz rendezőnek kiválóan sikerült megragadnia az alkonyatba forduló napszak megválasztásával, és a puha, fátyolos képekkel, a vendégsereget pedig színészekkel töltötte fel: Roger Guenveur Smith, az egykori modell, Analeigh Tipton és a Boomkat projektben párhuzamos zenei karriert is folytató Taryn Manning mellett egy igazi legenda, Az utolsó mozielőadás, a Papírhold, a Mi van, doki? és a Függönyt fel! rendezője, a 73 éves Peter Bogdanovich is tiszteletét teszi. Amikor a Bogdanovich által játszott figura őszinte aggodalommal érdeklődik Michael hogyléte felől, az különösen szívszorító a frontember mentális állapotáról szóló hírek fényében (a lemondott júliusi koncertek után a  Passion Pit további fellépéseket volt kénytelen törölni aktuális amerikai turnéjáról), ahogy az is megrendítő, amikor egy whiskys pohárral a kezében látjuk sétálgatni az alkoholproblémáiról itt is kíméletlen nyíltsággal beszélő énekest ("and now i'm drunker then before they told me drinking doesn't make me nice").

Egymondatos hír: egy ausztrál rádióállomásnak adott interjújában a + című tavalyi bemutatkozó albumából többmillió példányt eladó 21 éves angol dalszerző-énekes Ed Sheeran elárulta, hogy fellép augusztus 12-én a londoni olimpia záróünnepségén, és a Wish You Were Here című Pink Floyd-dalt fogja énekelni a legendás brit zenekar még élő tagjaival (akik utoljára Roger Waters The Wall turnéjának egyik tavaly májusi állomásán álltak együtt a színpadon), bár azt is hozzátette, hogy Nick Mason doboson kívül csak egy Floyd-tag jelenlétét mondhatja biztosnak (vagyis már megy a találgatás, hogy Roger Waters vagy David Gilmour lesz-e az – hivatalos Pink Floyd-fellépésről ez utóbbi esetben beszélhetünk).

FRISSÍTÉS: a Pink Floyd a találgatásokra válaszul hivatalos közleményt adott ki, mely szerint „az együttes NEM lép fel a 2012-es londoni olimpiai játékok záróünnepségén" (ami azt jelenti, hogy zenekarnév két jelenlegi tulajdonosa, Gilmour és Mason nem lesznek ott mindketten, de persze Mason és Waters attól még zenélhetnek együtt).

(X) A magyar underground hiphop rajongói ma este különleges ajándékot kapnak, hiszen egy helyen, egy estén láthatják kedvenceiket; az A38 Hajón a műfaj színe-java fellép majd, méghozzá nemes cél érdekében, a Magyar Állatvédőrség Alapítvány támogatásáért. A HipHelp! nevű rendezvény keretein belül olyan előadók állnak színpadra, mint Bobakrome, Busa Pista, Siska Finuccsi, Judie Jay és Saiid. Természetesen az este teljes bevétele az alapítványé lesz. A 21 órakor kezdődő koncertekre az is odaér, aki előzőleg az Anna and the Barbies fellépését is el akarja csípni a Zöld Pardonban, hiszen az ígéretes Medallion és az ígéretet beváltó Gyáva Forradalmár folytatásán dolgozó zenekar este nyolckor kezd. Napi programajánlónkat a BB támogatja.

Elindult az olimpia (lásd a megnyitó ünnepségről és az olimpia hivatalos dalairól szóló cikkeinket, illetve a sportos lemezborítókból válogató kétrészes összeállításunkat), mi is elindítottuk sport és zene tematikánkban a sportolók kedvenc zenészeiről, zenészek kedvenc sportolóiról szóló sorozatunkat. Vajon melyik sportolónk sasszézik az INXS ritmusára? Kinek a fejében szól Nelly Furtado legújabb dala a londoni olimpián két tempó között? Ki az, aki Coldplay zenéjével motiválja magát meccs előtt? Dopeman feat. Káté? Pakként repülő korsók, 'kis McEnroe' és a többiek. Minden kiderül a következő két hétben. A Jakabos Zsuzsanna/Geszti Péter, Póta Georgina/Ligeti György, Tóth Krisztina/Richie P, Káté Gyula/Dopeman és Imre Géza/Takáts Eszter párosok után a nemzetközi nagymester sakkozót, Lékó Pétert és a dalszerző-gitáros-énekes Szarvas Árpádot (az EZ Basic, az Evil Men Have No Songs, a Golden Sundays és a Models Can't Fuck frontemberét, Baricz Gergő felvételeinek producerét) kérdeztük hazai és külföldi sztárokról, ma is aktív és legendás példaképeikről.

Már többször leírtuk itt a Recorderen, hogy a 2010-es Sziget egyik legjobb koncertjét az experimentális popzenét játszó brooklyni Yeasayer együttes adta (a két frontemberrel interjút is készítettük), így nagy reményekkel vártuk, hogy a billentyűs-énekes Chris Keating, a multiinstrumentalista-énekes Anand Wilder és a basszusgitáros-vokalista Ira Wolf Tuton a 2010 legjobb lemezei közé tartozó Odd Blood album (és az azt kiegészítő 2011-es End Blood EP) után előálljon következő sorlemezével. A 2012. augusztus 20-án megjelenő Fragrant World című harmadik Yeasayer-albumról már júniusban közreadták két dal (Henrietta, Longevity) klipjét, pontosabban Yoshi Sodeoka vizuálművésztől rendelt „háttérkép drogozáshoz" típusú kísérőfilmjét, a tegnapi napon pedig a maradék kilenc számot is feltették hasonló formában a YouTube-ra, hogy a rajongók egy „kincskereső játék” keretében, a zenekartól kapott infókat és a különféle zenei oldalak (Rolling Stone, Wired, The Quietus stb.) dalpremierjeit követve összegyűjthessék és pár napon át hivatalosan is élvezhessék a teljes lemezanyagot (a videók egészen pontosan augusztus 4-én hajnali 2-ig lesznek fenn). 11 óra lefogása alatt, magyar idő szerint ma hajnali 3-ra meglett a 11. (az albumon elfoglalt helyét tekintve 10.) szám is, így most már itt a Recorderen is be tudjuk mutatni sorba állítva az összes dalt és videót, a teljes albumot, mely méltó folytatása a Yeasayer-életműnek, ötletgazdagság és slágeresség tekintetében is (a legmorbidabb című Reagen's Skeleton például egyenesen a Beloved két évtizeddel ezelőtti sikerdalát, a Sweet Harmonyt idézi).

Egy nappal az Olivia Tremor Control gitáros-énekesének, a 43 éves Bill Dossnak a halálhíre után a Fat Wreck Chords lemezcég honlapján hozták nyilvánosságra, hogy 41 éves évesen elhunyt Tony Sly, a kaliforniai San Joséból indult negyedszázados múltú No Use For A Name frontembere, akit dallamos punk-rockot játszó zenekarával 2005-ben és 2008-ban is láthattunk az A38 Hajón. Bill Dosshoz hasonlóan az Antony J. Sly halálának okát sem hozták nyilvánosságra, de a gitáros-énekes egy múlt havi interjúban említette, hogy porckorongsérve állandó kínzó fájdalmat okoz neki, epidurális fájdalomcsillapító injekciókat kap, fizikoterápiára és csontkovácshoz jár miatta. A kilencvenes évek hajnala óta kilenc albumot megjelentető No Use For A Name-mel párhuzamosan az utóbbi években már akusztikus szólókarriert is folytató Tony Sly a zenekara élén utoljára júniusban, szólóban pedig utoljára július 29-én lépett fel élőben.

http://www.nouseforanamemusic.com

A kétezres évek legsikeresebb női dalszerző-előadói közé tartozó Norah Jones a country feldolgozásokra épülő januári Little Willies-album (For The Good Times) után már áprilisban előállt egy saját szerzeményeket tartalmazó szólólemezzel, ami jóval izgalmasabb oldalát mutatta – főleg, hogy a Rome projektben megismert zenész-producerrel, Danger Mouse-zal közösen írta és vette fel. A Recorderen megjelenése óta meghallgatható Little Broken Hearts albumhoz méltó videók is tartoznak: először a Happy Pills kislemezdal kapott egy gyilkos klipet, most pedig itt egy hasonlóan sötét hangvételű, szintén féltékenységtől feszülő kisfilm, amit az énekesnő nem a másik két beharangozó szám valamelyikéhez (Travelin’ On, Say Goodbye), hanem a Miriam című szerzeményhez forgatott a texasi Bastrop tavon Phil Andelman rendezővel (őt az Out Of The Game című Rufus Wainwright-videó kapcsán már bemutattuk). A borzongató új klip vidám ellenpontjaként Norah Jones egy új stúdiófelvételét is közreadjuk: a big band hangzású Everybody Needs A Best Friend Seth MacFarlane-nek, a Family Guy és Amerikai fater sorozatok alkotójának első nagyjátékfilmjéhez, a magyar mozikba augusztus 23-án kerülő Ted című vígjátékhoz készült, melyben egy rövid szerep erejéig a művésznő is feltűnik.

Miután a 2000-es években a popzenei retródivat a szokásos két évtizedes késleltetéssel utolérte és kirabolta a nyolcvanas éveket (igen, a legműanyagabb ágát is, azt ráadásul pont az indie-hipszterek, élen Bon Iverrel és a Destroyerrel), már cseppet sem szégyen a Wham!-ért, vagy Chris Rea dalaiért lelkesedni. De hogy is lenne! Ezek a tökéletes popzenék a leggondtalanabb években készültek és ez ordít is róluk. Ezek a lemezek azért születtek, hogy akármelyik forró nyáron újból és újból elővegyük őket – a hatásuk garantált és állandó!  A Duran Duran ráadásul alig pár hete járt nálunk, a Wham! összeállásáról hangosan cáfolt pletykák keltek szárnyra, a Laid Back nemrég új kislemezt jelentetett meg és a Spandau Ballet is újra koncertezik 2009 óta. Chris Rea meg örök. És az R-Go? Hát Szikora Robinak köszönhetjük a „tiszta erőből nyár" kifejezést!

Nagy-Britannia, az USA és Magyarország eladási listái egymás mellett