Nem evilági groove-ok. BEAK>: >>>> (lemezkritika)

Geoff Barrow triójának negyedik lemezén maradtak az alapok: a krautrockos ritmusszekció és a hőskori szintikből kicsavart izgalmas hangzások. Ez a kritika a Recorder magazin 116. számában jelent meg először.

A BEAK> 2009-es megalakulásakor Geoff Barrow másik együttesének számított; akkor még csak egy évvel voltunk a Third után, lehetett arra gondolni, hogy hátha lesz még Portishead. Azóta Barrow, Billy Fuller és Matt Williams, majd az őt váltó Will Young zenekara egy visszafogott sebességgel, de azért lemezeket kiadó, koncertező önálló egység lett.

Az alapok ugyanazok maradtak: a krautrock által inspirált motorik ritmusszekció, a hőskorból származó szintikből kicsavart izgis hangzások, némi ének. A hat évvel az előző után érkező >>>> visszatér az első lemez „bemegyünk a stúdióba és zenélünk” módszeréhez, nincs utólag kozmetikázás, polír. Ettől jólesően közvetlen a hangzás, ami különösen jól működik a retrofuturista, elszállós, nem egészen evilági hangzásokkal. A többinél talán groove-osabb, de emellett többször egész súlyos, helyenként meg progos a lemez; de igaza van a zenekarnak, hogy egyben működik igazán, ha hagyjuk, hogy magával vigyen ismerős-ismeretlen világába.

Előadó: BEAK>

Cím: >>>>

Kiadó: Invada

Megjelenés: 2024. május 28.

Műfaj: psych-kraut

Kulcsdal: Bloody Miles

8/10

Rónai András