Ne szuszogj! – mondja Furiosa Maxnak, miután a férfi inkább átadja neki a puskát, a nő pedig célzáshoz a vállára helyezi a puskacsövet. Charlize Theron a Mad Max - A harag útja imperátoraként a filmtörténet ikonikus női akcióhősét hívta életre. A nemrég előzményfilmet kapott Furiosa tiszteletére jöjjön egy lista a legvagányabb női karakterekről, akikkel csak akkor szeretnénk egy sötét sikátorban találkozni, ha a mi csapatunkban játszanak. Ez az összeállítás először a Recorder magazin 115. számában jelent meg.
Yuki Kashima (Kadzsi Meiko, Lady Snowblood)
A japán film alapvetése a bosszú angyaláról, akit születésétől fogva arra treníroznak, hogy elégtételt vegyen a családja meggyilkolásáért. Az egyszerre szemet gyönyörködtető és véresen erőszakos, mai mércével is szórakoztató és friss alkotás hamisítatlan kultklasszikusnak számít, címszereplője pedig megkerülhetetlen mintája minden női akcióhősnek. Kadzsi Meiko számos törvényen kívüli bosszúállót eljátszott a hetvenes években, de ahogy itt a hóesésben kardozik, az tényleg utánozhatatlan.
Flower Child "Coffy" Coffin nővér (Pam Grier, Coffy)
Pam Grier a hetvenes évek királynője, egyesek szerint az első női akcióhős, aki a kezébe veszi az irányítást és rendet vág a városi dzsungelben. Kivágott ruhák, vagány dumák, még jobb zenék és móresre tanított férfiak: a recept alapvetően nem, csak a karakter neve változott. A húga függőségét és úgy általában a gettósodást bosszuló nővért itt konkrétan Koporsó Virággyermeknek hívják, ami már önmagában is garantálja Coffy helyét a listán.
Madeleine (Christina Lindberg, Thriller – A Cruel Picture)
Ahogyan a fentiekből is látható, az első női akcióhősök nem önszántukból, hanem bosszúból fogtak fegyvert. E motivációs képlet legfontosabb alapvetése a rape and revenge alzsáner, ami mára számos irányba ágazott szét, de még ma is születnek újabb és újabb variációi. A filmtípus egyik legextrémebb példája mégis az egyik legkorábbi darabja, a svéd Bo Arne Vibenius trendteremő exploitation őrülete. A rendező korábbi filmje pénzügyi buktáját potenciális kasszasikerrel szerette volna kompenzálni, úgyhogy leigazolta a softcore-sztár Christina Lindberget, a sztorit pedig gyerekkori abúzussal, kényszerített drogfüggőséggel és többszörös nemi erőszakkal indítja. A filmben akad hardcore pornó és embert próbáló erőszak, például szemkinyomás premier plánban. Nem könnyű darab, de a dupla csövű puskát szorongató, szemkötős Madeleine alakja alapjaiban határozta meg a női bosszúfilmeket.
Leia Organa (Carrie Fisher, Star Wars-sorozat)
Az ikonikus aranyszínű bikini és a kakaós csigás hajfonat miatt könnyű elfelejteni, hogy Leia hercegnő nem csak határozottan aktív, de kulcsfontosságú szereplője a Csillagok háborúja két trilógiájának. A fiatal arisztokrata nem ijed meg a hajóját túszul ejtő Darth Vadertől, majd amikor Luke és Han a megmentésére indulnak, rögtön kikapja a lézervetőt a bambán ácsorgó farmer kezéből és kábé ő vezényli le a szökést. Később pedig ő lesz a forradalom vezére és ikonja, ami talán nem olyan látványos, mint űrcsempésznek lenni vagy fénykardozni, de kétségtelenül felelősségteljes és nehéz pozíció. Egyébként vele is az történt, mint annyi más női karakterrel szokott, hogy Lucas eredetileg elkényeztetett tinédzserként képzelte el, akit a férfiak megmentenek, de aztán egyre izgalmasabb lett a figura és végül a főhős nővére, a főgonosz lánya, a galaxis politikai színterének egyik középpontja lett. Az említett hajviselet egyébként a mexikói forradalmárt, Clara de la Rochát idézi. Tessék rákeresni, megéri.
Carrie Morris (Cynthia Rothrock, Yes, Madam)
Akár kungfu, akár rendőrfilm, a hongkongi mozi hemzseg a női akciósztároktól. Olyannyira, hogy a nyolcvanas évek közepén a beszédes nevű „lányok fegyverrel” alműfaj is kivirágzott arrafelé, konkrétan Yes, Madam masszív sikerét követően. A filmben természetesen szerepel a listánkon később még felbukkanó Michelle Yeoh, de az amerikai nyomozó Morris szerepében itt debütált Cynthia Rothrock, akinek ezután üstökösként ívelt fel a karrierje. A Pennsylvaniában felnőtt, különféle küzdősportokat igen magas szinten űző Rothrock a mai napig az egyetlen nyugati származású színész, aki helyi pályán dolgozva valódi húzónévvé válhatott. A következő bő tíz évben a „girls with guns”-filmek kirobbanthatatlan sztárja lett és olyan legendákkal játszott együtt, mint Moon Lee, Sharon Yeung vagy Cynthia Khan. Később Hollywoodban is próbálkozott, kevés sikerrel, aztán beszippantotta az otthoni fogyasztásra szánt B-kategóriás akciózás. A hatvanhét éves színésznő a mai napig két-három filmet forgat évente, hiszen még mindig komoly rajongótábora van.
Ellen Ripley (Sigourney Weaver, A bolygó neve: Halál)
Kis túlzással azt mondhatnánk, a modern hollywoodi női akcióhős a Nostromo fedélzetén született a nyálkás lénnyel harcoló Ellen Ripley személyében. Beszédes persze, hogy a szerepet eredetileg férfira írták, amit Ridley Scott kifejezetten Sigourney Weaver miatt változtatott meg. Ripley már az 1979-es első felvonásban is szembemegy az uralkodó sztereotípiákkal, de hamisítatlan akcióikonná egyértelműen A bolygó neve: Halál kőkemény megmentőjeként válik. James Cameron telivér ostrom-westernt forgatott, ahol Ripley a városba érkező idegen, aki így az ártatlan közösséget barbároktól védő John Wayne örökébe lép, azaz egyszerre kapcsolódik a nagy amerikai hagyományhoz és viszi jó előre azt.
Sarah Connor (Linda Hamilton, Terminátor 2. – Az ítélet napja)
A fentebb említett James Cameron előszeretettel dolgozik erős női figurákkal, legyen szó kék lényekről vagy mindenféle katonákról. Szigorúan véve Rose DeWitt Bukater is akcióhős, hiszen a süllyedő Titanic káoszában szabadítja ki a szerelmét, de ha a már említett Ripley egyenrangú párját keressük, akkor nyilván Sarah Connor acélos tekintetére kell gondolnunk. A karakter evolúciója ezúttal is érdekes, hiszen az első Terminátorban védtelen, megmentendő áldozatként bukkan fel, hogy a másodikban már kőkemény amazonként legyen méltó partnere Arnold Schwarzeneggernek. Sarah Connor ráadásul nemcsak harcos, de anya is, aki a fián keresztül gyakorlatilag egymaga felelős az emberiség jövőjéért. Ezért amikor ellovagol, akarjuk mondani elhajt a bizonytalan jövőbe, erősen bízhatunk benne, jó kezekben vagyunk.
Jessica Yang (Michelle Yeoh, Rendőrsztori 3)
Michelle Yeoh elképesztő karrierjében akad legalább egy tucatnyi figura, ami lazán felférne egy ilyen listára, de a Supercop címen is emlegetett 1993-as Jackie Chan-film fontos mérföldkő volt a karrierjében. Yeoh nem mellesleg elképesztő dolgokat művel itt, száguldó autó oldalán lóg vagy motorral felugrat egy mozgó tehervonatra. A Hongkongban gigantikus sztárnak számító színésznő később Hollywoodban is sikeres tudott lenni. Volt például olyan Bond-lány, aki nem szexuális tárgy, hanem valódi segítő, de játszott a wuxia műfaját szélesebb közönséggel megismertető Tigris és sárkányban és a Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája című Marvel-filmben is. Az igazi áttörést mégis a Minden, mindenhol, mindenkor jelentette, amiért első ázsiai származású színésznőként Oscar-díjat kapott.
Beatrix Kiddo (Uma Thurman, Kill Bill)
Quentin Tarantino talán épp az ehhez hasonló listákról mazsolázva teremti meg erős női főhőseit. Pam Grier tőle kapott régen esedékes drámai főszerepet (Jackie Brown), de Madeleine alakja is feltűnik a Kill Bill emlékezetes nővérkéjeként. A Bruce Lee sárga kezeslábasába bújtatott menyasszony pedig Lady Snowblood amerikai verziója, Uma Thurman bosszúállójának mégis bérelt helye van itt, rögtön két okból is. Egyrészt Tarantino jóval többet tett a régi előképek leporolásánál. A Kill Bill nélkül ma biztosan nem lenne a Criterion Collection része a Lady Snowblood, illetve a Coffy és a Yes, Madame se kapna díszdobozos kiadásokat. Másrészt a Kill Bill 2 azt is elképzelte, milyen lett volna egy spagettiwestern, ha az olaszok is életre hívnak vagány női akcióhősöket.
Katniss Everdeen (Jennifer Lawrence, Az éhezők viadala)
A női akcióhősök evolúciójában a 2010-es évek éles fordulatot jelez. Míg Coffy, Ripley, Sarah Connor és a többiek autonóm, de emiatt mégiscsak magányos hősök, addig a szuperhősök felfutásával előtérbe került a csapatjáték, a közösségért cselekvés ideája. Még az olyan szoborszerű ikonok is, mint Wonder Woman vagy a Fekete Özvegy alapvetően kollektívában sikeresek és rendre az otthonukért, a családjukért, a barátokért indulnak harcba. E vonulat legmarkánsabb képviselője Az éhezők viadala kamasz főszereplője, a szegénysorból sztárrá váló Katniss Everdeen, aki egyszerre plakátra való vagány lázadó, titkos jellel forradalmat szító gerillaharcos, komoly élsportoló, miközben végig megmarad annak a hétköznapi lánynak, aki a közösségért dolgozik és a szerelmét választja a győzelem kapujában.
Veszprémi Linda (Görbe Nóra, Linda)
Akcióhősökből nálunk ugyan súlyos hiány van, de ha példákat kellene mondanunk, a Bud Spencer-epigon Ötvös Csöpi mellett rögtön egy cserfes pesti lányt, Veszprémi Lindát említhetjük. A karatézó önjelölt nyomozó már csak azért is fontos alakja a magyar popkultúrának, mert a hazai mozgóképgyártás ennél közelebb nem nagyon merészkedett a vonatkozó nyugati, elsősorban olasz mintákhoz. Elég csak megtekinteni például a Tüzes babák című epizódot, ami már majdnem gialló, de a Linda egyébként is tömve van remekül öregedő csodálatos apróságokkal. Klumpa, Jawa motorbicikli, taxis Tamás és persze a veszélyes budapesti éjszaka, ahol Linda sikítva rendet vág. Jó lenne, ha lassan átvenné tőle valaki a stafétát.
Huber Zoltán
