"Nélküled csak 80 BPM-en sírnék." GAB: Magnolia (lemezkritika)

Az érzéki, alternatív R&B-t játszó GAB első lemezét mi mutattuk be, itt pedig kritikusunk mondja el, milyen lett. Ez a kritika először a Recorder magazin 114. számában jelent meg.

„Hallod, jó, hogy itt vagy, mert nélküled én egész életemben csak 80 BPM-en sírnék” – mondja Lakatos Gabriella debütáló lemeze kábé kétharmadánál Dan Pinto producernek, és nevet.

Az album első, nagyobb része valóban melankolikus, érzékeny, de egyben érzéki alternatív R&B, lassan vagy középtempón, elmosott szintikkel. De azért mindig jön valami, ami megakadályozza, hogy túl sok legyen ebből: rapperek (don C, Glsch, egyedi), hetyke latin fúvósok (Dime), vagy éppen retró soul (Angelo). A fenti önironikus kiszólás után egy rövid bulisabb blokk mutatja meg GAB másik arcát; a Kire vársz? a breakbeates, majd house-os tánczenébe bravúrosan vegyít végtelenül szomorú zongorát.

Bár csupa dallam az egész lemez, igazán fülbemászó sláger nincs rajta, ami először zavart is; aztán kiderült, hogy újra meg újra hallgattatja magát, és igazából albumként jót tesz neki, hogy nincs, ami elviszi a fókuszt a GAB erős jelenléte által megteremtett hangulatról. 

Előadó: GAB

Cím: Magnolia

Kiadó: szerzői kiadás

Megjelenés: 2024. április 12.

Műfaj: R&B

Kulcsdal: Dime

8/10

Rónai András

Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.