„Vannak benne mondatok, amiktől ráfekszel a space-re” – Ilyen volt Dzsúdló exkluzív lemezhallgató bulija

Mennyit küzdött Szécsi Pálért, miért lehet olyan érzésünk, mintha a terápiájára ülnénk be, és miért akart egy tipikus autókázós lemezt írni? Tegnap este az Eiffel Műhelyházban tartották a Kincugi előzetes albumhallgató buliját, ahol Dzsúdló mesélt kulisszatitkokat a ma megjelent harmadik lemezéről.

A közönséget ötszáz lelkes rajongó, a helyszínt az Opera új művészeti központjaként üzemelő Eiffel Műhelyház színházterme adta, a műsorvezető pedig az egyik legjobb zenei tévéműsorból, a Dob+Basszusból is ismerhető, manapság filmproducerként dolgozó Lévai Balázs volt. Lévai felvetésére, hogy a lemez, de különösen az első három szám olyan, mintha az énekes terápiájára ültünk volna be, Dzsúdló elárulta, hogy a Kincugi számaiban sokkal direktebben fogalmazta meg az érzéseit, a dühöt vagy akár a (nagymamája elvesztése felett érzett) gyászt. „Rájöttem, hogy ezt is csinálhatom, nagyobb szabadságot éreztem, hogy milyen dalt rakhatok a lemezre. Igyekeztünk kényelmetlen terekbe belemenni, hangzásban és szövegben is.”

SPANOK MINDENHOL – ILYEN VOLT DZSÚDLÓ HÁZIBULIJA A BUDAPEST PARKBAN

Ebből a személyességből következik az is, hogy ezúttal nincs feat a lemezen, mert nem akart ezekhez a privát témákhoz mást felkérni („Kicsit önző voltam, és nem akartam átengedni egy verzét se. Ha úgy éreztem, én még tudom mondani ott, akkor ne mondja más.”), bár a lemez amúgy is legviccesebb számában, a Túl sok a tune-ban gondolkodtak rajta, hogy bekamuznak egy közreműködőt, hiszen a sok torzítás mögött úgyse lehetne felismerni, hogy ki énekel.

Lévai Balázs és Dzsúdló. Fotó: Kósa Zsolt.

Hamar felmerült az is, hogy a cím a középkori Japánból származó technikára, a törött kerámiák művészetére utal, amiket úgy ragasztanak össze és vonnak be arannyal, hogy kifejezetten látható legyen a sérülésük. Pont ez a sérülékenység tetszett meg Dzsúdlónak („az összetört tárgy értékesebb lesz, ha újra összerakják”), amit nem nehéz a korábbiaknál is személyesebb lemez lelki folyamataira vonatkoztatni.

DZSÚDLÓ ÉS HUNDRED SINS KEDVENC 2021-ES ZENÉI

Az elmúlt másfél évben nagyon más impulzusok érték az énekest, a Kincugi ennek a lenyomata. Arról már a Recorder podcastjában is mesélt Marci, hogy az elmúlt másfél évben rákattant az elektronikus zenére, amit addig egyáltalán nem hallgatott, az új lemezre pedig drum & basst és house-t is írtak állandó producerével, Temboval, amin a ’90-es évek hangulatát idéző rave is megjelenik. „Rájöttem, hogy ha tök más füllel hallgatsz house-t, mint popzenét, akkor borzasztóan sokat tud tanítani” – mondta Dzsúdló, aki Temboval együtt annyira élvezte összerakni az elektronikus zenéket, hogy ezek a dalok születtek meg a leggyorsabban.

Új impulzus volt az is, hogy a zenéjében a feminin oldalát hangsúlyozó Dzsúdló egy autós tematikára fűzte fel a Kincugi vezérmotívumait: nyáron a Budapest Parkban és a Szigeten is autóversenyző-ruhában lépett fel, a táncosok a borítón is látható sisakokat viselték, és a Lancia Delta raliautó színei is fontos szerepet kaptak az album vizuáljaiban. „Gyerekkoromban ledobtam magamról a klasszikus maszkulin dolgokat, de másfél éve ez megfordult, és nagyon megszerettem az autókat” – mesélte Dzsúdló, aki a Kincugival egy tipikus autókázós lemezt akart írni, amit jó vezetés közben hallgatni.

A zenei alapok és az esztétika mellett a dalszerzési módszer is változott. Most először vonult el szöveget írni Dzsúdló, mert nem akart olyan helyeken írni, ahol korábban már igen. A lemezt végül Balatonfüreden fejezték be és Tembo házi stúdiója helyett a Supersize-ban vették fel, „kíváncsiságból, hogy ad-e bármit is egy profi stúdió az anyaghoz ma, amikor otthon már felvehetsz bármit”. Adott: a dalok véglegesítésénél, amikor ők már túlhallgatták a számokat, sokat segített nekik egy-egy külső fül, különösen Horváth Attiláé, Atishé, aki (Karakai Mátéval együtt) a mix/masterért és (egyedül) az énekfelvételekért is felelt. „Temboval mindketten nehezen fogadunk el külső javaslatokat, ha valamiről nagyon határozott elképzelésünk van, úgyhogy Atishnak kurva jó ötleteket kellett hoznia, ha változtatni akart valamin. És általában azokat hozott.”

Dzsúdló és egy rajongó. Fotó: Kósa Zsolt.

A Maui elején Szécsi Pál egyik nagy slágere, a Csak egy tánc volt szólal meg, erről kiderült, hogy ez volt az egyik első szám, amibe Dzsúdló gyerekként belebolondult, és újra meg újra meg újra megnézte a csíkos-szemcsés VHS-ripjét a YouTube-on. Már évekkel ezelőtt említette Tembonak, hogy egyszer majd szeretné valahogy felhasználni a dalt, de „nagy macera volt jogilag, meg nagy kérdés, hogy merre csavarjuk”: végül tényleg meg kellett harcolni érte („Az örökösök kurva jófejek voltak, mások voltak nem jófejek”), viszont nem csak szimplán mintázták a számot, hanem Dzsúdló kvázi duettet énekel a Mauiban Szécsi Pállal, akinek a „csak egy csók volt” sora felelget az ő szövegére.

A lemezt nyitó Gyújtósban pedig Moldova Ágnes dokumentumfilmjéből hangzanak el részletek: a Végállomás Nagyfa a Szegedi Csillagbörtön Nagyfa Részlegéből átalakított munkaterápiás táborban követi az elvonóra küldött alkoholisták életét. „Feldobta a YouTube a videót, és jót nevettem az indexképen, de aztán rájöttem, hogy nem vicces filmről van szó, mert visszaeső alkoholistákról szól. Halál kellemetlen pillanatok vannak benne, de nagyon ajánlom, mert vannak olyan mondatok, amiktől ráfekszel a space-re” – mesélte Dzsúdló.

A Semmi c. dalt pedig a recorderes podcastban is idézett rajzfilmrészlet nyitja, amelyben BoJack Horseman fejtegeti, hogy ő a semmi elöl menekül. „Ha az emberek nagyon sokra tartanak, akkor az könnyen átcsap abba, hogy úgy érzed, te nem minden, hanem semmi vagy. Ezt már sok interjúban elmondtam, hogy úgy érzem, nem érdemlem meg azt a rohadt sok szeretetet, amit tőletek kapok, de nagyon hálás vagyok érte” – mondta Dzsúdló, aki arról írta ezt a számot, hogy ha valóban semmi az, amit ő képvisel, akkor azt a semmit mind odaadja ezért a szeretetért cserébe.

„CSOMÓAN AZT KÉRIK, ÖLELJEM MEG ŐKET” – CÍMLAPINTERJÚNK DZSÚDLÓVAL.

A beszélgetés során többször is szóba került a szorongás: Dzsúdló szorongott például azon, hogy menni fog-e a szövegírás az elvonulásokon (ment), és azon is, hogy fel merjen-e vállalni mélyen személyes témákat a lemezen (végül nem került le dal a Kincugiról, de amikor visszahallgatta a demókat, beleremegett a lába néhányba, hogy elég bátor-e ezt felvállalni – ilyen volt például az Ernő és a Tavaly télen). A közönség kérdésére elárulta, hogy nem tudna kulcsdalt kiemelni a lemezről, de hangzásban a Gyűlölj és a Maui áll hozzá a legközelebb, a sikerek kapcsán pedig arról beszélt, hogy ő sokkal szorongóbb ember annál, mint hogy elszálljon. „De ha egyszer kurvára elszállok, akkor szólni fogok. Vagy kiírom az Instára.”

DZSÚDLÓ SIKERRŐL, SZORONGÁSRÓL ÉS KONCERTEZÉSRŐL A RECORDER PODCASTJÁBAN

„A gyors sikerben az a legnehezebb, hogy nem tudatosul benned az, hogy te bármit is csináltál. Én a mai napig elfelejtem, hogy emberek ismernek, és kábé pánikrohamot kapnak, ha meglátnak. Nincs idő leülepedni az agyadban, hogy az előző 5 évben 500 ember ismert, most meg rengeteg. Van egy Bojack Horseman-részlet, amit nagyon szeretek. Ebben egy meghallgatásra megy BoJack és felolvas egy részletet. Kérdezik tőle, hogy mi elől futsz, és mondja, hogy én a semmi elől futok. Én is attól félek, hogy az emberek rájönnek, hogy én semmit nem csinálok, és ti azt hiszitek, hogy ez valami. Ez annyira szép része a sorozatnak, a mai napig sokszor eszembe jut. Én is kicsit ezt érzem, hogy nem értem. Tök nagy hála van bennem, de tényleg nem értem.”

A Kincugi elérhető a YouTube-on és a Spotify-on (az Apple Music felületén pedig Dolby Atmosban), Dzsúdlóval készült interjúinkat ITT, ITT és ITT találjátok. A lemezhallgatással, fotózkodással és unicumozással egybekötött tegnap estéről Kósa Zsolt képeit pörgethetitek végig.