A Viagra Boys az elmúlt évek egyik legfaszább punkzenekara, idén augusztus 10-én végre fellépnek a Szigeten is. Fekete humoruk van, nagy empátiájuk, és nyegle, szatirikus slágereik, amik közül talán a Sportsot ismerik a legtöbben. A félpucéron, napszemüvegben, nekivadulva ordító Sebastian Murphy felejthetetlen fazon a színpadon: a széttetovált, amerikai-svéd énekes frappáns tőmondatokban válaszolt az emailben feltett kérdéseinkre. Ez az interjú először a Recorder magazin 106. számában jelent meg.
2019-ben játszottatok a Bánkitó Fesztiválon. Nagy buli volt. Te hogy emlékszel rá?
Úgy rémlik, a Bánkitó a menőbb fesztiválok közé tartozik azok közül, ahol játszottunk. A fura zenék, a fura emberek és a jó vájbok király kombója. A szintisünk még egy pólót is vett, és egész éjjel buliztunk.
Mi volt minden idők legjobb és legrosszabb Viagra Boys-koncertre?
A legpocsékabb koncertünk Törökországban volt, jó régen. Én úgy emlékszem, hogy az egyik legjobb volt, de állítólag borzasztóak voltunk. Be voltunk rúgva. Én azért szerettem a törököknél játszani, szórakoztató volt.
Nagyon energikus vagy a színpadon. Milyen hangulatba spannolod bele magad a koncert előtt, hogy hozni tudd ezt a laza „kicsinállak” figurát?
Próbálok bazdmeg-hangulatba kerülni, amiben azért még van szeretet. Egy kedves bazdmegbe. Manapság nagyon jól érzem magam a színpadon. Állati jó rajongóink vannak.
Nem fáraszt a sok cikk, ami arról szól, hogy hogyan hozza vissza vagy menti meg a Viagra Boys a punkot, miközben az soha nem is ment sehova?
Ez nem igazán érdekel. Én csak játszom a zenét, amit szeretek. Bassza meg a punk, bassza meg minden, a műfajok unalmasak.
Kik a kedvenceid a mai punkok közül?
Sleaford Modsék a tesók. Nemrég jót buliztunk egy walesi bandával, a Panic Shackkel. Ők is faszák. A Yard Actosok is rendes srácok. A San Franciscó-i Spiritual Cramp úgyszintén.
Hogyan jött az ötlet, hogy bevegyetek egy szaxofonost a zenekarba?
Valahogy adta magát. Persze az is segített, hogy sokat hallgattuk a Stooges Fun House című lemezét. Meg a Flippert.
Sokszor hasonlítanak titeket a Butthole Surfershöz, a The Fallhoz, és a Nick Cave and the Bad Seedshez. Kik azok, akik mostanában valóban hatottak rátok?
A Butthole Surfers tényleg hatott. Azt csinálták, amit csak akartak, és valahogy mégis betörtek. Bírom, hogy nekik is elcseszett nevük volt.
Nincs egyszerű dolgotok ezzel a névvel. Sokszor rendeltek tőletek Viagrát, és egy időben a koncertszervezők sem vettek túl komolyan. Megbántátok, hogy így neveztétek el a bandát? Ha ma kéne, milyen nevet adnál magatoknak?
Nem bánok semmit, de ha ma kéne nevet választanunk a zenekarnak, akkor Viagra Worldnek hívnám.
Írtatok egy komplett harmadik lemezt a Cave World előtt, amit kikukáztatok. Csak a Big Boy és az ADD énektémája élte túl a lomtalanítást. Miért?
Olyan volt inkább, mint egy Rolling Stones-album, és nem egy Viagra Boys-album. Szóval kidobtuk.
Amikor azt kérdezték, hogy a Cave Worldöt tartod-e a legjobb lemezeteknek, azt mondtad, hogy nagyon büszke vagy rá, de az elsőt, a Street Wormst is rettenetesen szereted. Miért?
Olyan érzést kelt, és úgy is szól, mintha egy régi lemez lenne, ami nekem nagyon bejön. Úgy öreg, mintha a ’70-es években készült volna. Most egy olyan albumot szeretnék csinálni, ami olyan, mintha 2045-ben csinálták volna elkúrt utcai bandák a Marson.
VIAGRA BOYS, AUGUSZTUS 10., SZIGET, FREEDOME PRESENTED BY MASTERCARD
interjú: Soós Tamás