A magányról szóló, finomabb, érzelmesebb Zuzuana után most egy pörgős, táncos EP-vel jelentkezik Varga Zsuzsa, aki a Szusizsura az egyik legfrappánsabb szövegét is megírta. Nagy őszintézések, jungle és virágok, diszkó és szexhormonok. Na meg a DJ, aki „mentsen meg, hogy erre a 3 percre sztár legyek.”
Varga Zsuzsa újabb háromdalos anyagot ad ki, melyet a Kibe’ bízzak? klipjével harangozott be novemberben. Ebben a pimasz, ironikus, tökéletes táncdalban nem csak viccel és anekdotázik ("Mondj olyat, aki a retrót jobban vágja, mégsem akartak beengedni a Vittulába"), a karrierjére is kikacsint ("Miért ülök a 9-es buszon, ha lakhatnék a Vénuszon"), és a zeneiparban kapott, kéretlen/leereszkedő/hímsoviniszta jótanácsokból is felvillant párat ("Menj el vacsoráért, menj el, csak pár szám, menj el a lagziba, menj el, neked ez presztízs, Ne posztolj Tolsztojt, csak legyél szexis").
A dalhoz, amelyben benne van, honnan jött és hova tart most Zsuzsa, Berlin egyik látványosságánál, a teufelsbergi radarállomásnál vett fel egy spontán visalizert. A vágás nélküli kisfilmet az az Umbrella csapat fényelte, effektezte „retrósra”, akikkel anno Zsuzsa Viva Comet-díjat kapott legjobb klip kategóriában a 2000-es évek végén. Nem véletlen a retrós képi világ, az énekes-dalszerző a Szusizsun is megidézi gyerekkori kedvencei stílusait, diszkó, pici oldschool hiphop és jungle – újragondolva. Zsuzsa az utóbbi két évben teljesen egyedül írja és hangszereli dalait, a keverés-utómunkában ezúttal WaTa, azaz Varga Tamás volt segítségére. Lentebb pedig egyesével is mesél az új számairól.
KÍVÁNCSI VAGY, MILYEN ZENÉKET HALLGAT ZSUZSA? MUTATJUK!
ITT A KEDVENC 2021-ES ZENÉIT FÜLELHETED.
Kibe bízzak’?
A Grandmaster Flash White Lines volt a kiindulási pontom, meg kicsi Missy Elliott, oldschool hiphop-rajongó voltam mindig. Tánczenét akartam, és olyan szöveg jött rá, mintha több ember beszélne laza asszociatív módon egymásra reagálva. Nagy őszintézések is vannak benne, meg a „Last Night the DJ Saved My Life”. Két éve, amikor elkezdtem egyedül számokat csinálni, folyamatosan producereket kerestem. Volt egy becsípődésem, hogy a zenélés egyedül nem fog menni. De aztán nagyobb volt a késztetés, mint a félelem. Manapság a producerek a saját cuccaikat nyomják ezerrel, ami persze tökjó, de kb. az volt a maximum, hogy kaptam kész alapokat. Egy DJ-producer megmentheti az estémet, ha jó a buli, de azt a DJ-producert, aki engem ment meg, hol találom? Addig, amíg meglesz, megmentem magam.
Félelmetes
Kaptam egy BRFK-vidit, ahogy viszik el a dealerem. Azért ettől picit beparáztam. Meg amúgy is akartam már egy kis változást, letettem dolgokat. Tele voltam energiával. És elkezdtem randizni. Nem sok sikerrel. Volt pár ijesztő élményem, leginkább magammal kapcsolatban. Aki addiktív, az bármire rá tud kattanni. Hatalmasakat éreztem, nem tudtam visszafogni magam, és ezt szánalmasnak találtam, főleg, mert szóra sem érdemes randikról volt szó. De kellett a „cucc”, a bizsergés és izgalom. Amikor terápiára jártam, sokat megtudtam ezekről a folyamatokról. Már az is nagy eredmény, ha tisztában vagyok vele, hogy ez az egész csakis bennem zajlik, pár nap alatt lecseng, és hogy én is tudok olyan dolgokat csinálni, amiktől boldogabb vagyok. A szex- és szerelemhormonokra való ráfüggésről szóló szöveghez meg jól passzolt a diszkószámok világa. Meg a WaTa Tomi gitározása. Akinek az egész EP mix/maszterjéért nagyon hálás vagyok.
Most te jössz
Jungle és virágok. Nem tartozom igazán sehova, kiröhögöm, lesajnálom a reklámok csapásirányai mentén megjelölt szükségleteket. Közhely, mert igaz: a kapcsolódás, közel kerülés a legfontosabb dolgok; kinyílsz és kinyitsz valakit, hú, ez nagyon érdekel. Kihívás meg türelemjáték is. Régen erőszakkal kibontogattam a pipacsbimbók fedőleveleit. Most időt adok. Sokkal komolyabban veszem a megérzéseim, és „kockáztatok”, ha erős az intuíció valakivel kapcsolatban. A kapcsolódás mindig egy nagyon igazi és örömteli élmény, jelen vagytok a pillanatban, a természet energiáinak részévé váltok. Ez így túl csöpögős és spiri, úgyhogy hagyjuk is. Most te jössz! Ez egy olcsó provokáció.
„TÉNYLEG ENNYIRE NEM MENŐ VÁLLALNI AZ ÉRZÉSEINKET?” – ZSUZSA ELŐZŐ EP-JE A RECORDEREN.
fotó: Hinek-Bodnár Tímea
A Premier rovat cikkeinek megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.