Tűsarkúval szúrlak hátba, ha más nőt viszel be az ágyba. De jó neked, te máshol, máshogyan. Szívünkben szerelem, zsebünkben cash-szag. Sajog rajtam minden izom, de én nem hisztizem. A jövőnket műfüves sírba temetjük. Melankólia a tengerparton, diszkófények, rémálmok és emlékek. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
A Beat Dis 2002-ben alakult, utolsó nagylemezük, a Proof Positive 2016-os, és bár 2018-ban adtak magukról életjelt, igazán a húszéves évfordulóra aktivizálta újra a zenekart, most pedig itt egy új album. Csigó Tamás frontember ezt mondta róla a Lángolónak: "az új album erősen emocionális anyag. Néhol kifejezetten nehéz mély harmóniákkal, melyeket egyedi hangszínek jellemeznek. A ritmus és hangzás tekintetében megjelenik benne a mai modern elektronikus zene, ami vegyül post-punk, gótikus, alternatív zenei hangulatokkal." Az album sok tekintetben a kilencvenes évek végének sötét elektronika-rock fúzióit folytatja, de tényleg vannak benne kortárs megoldások, illetve néhol azért oldja a hangulatot egy-egy fülbemászó dallam. Sokszor Szilágyi Juli éneke hoz egy kis világosságot; ő az egyik új tag (ének, szinti) Mohácsi Mátyás (basszusgitár) és Putz Gábor (gitár) mellett; a régiek közül pedig Csigó mellett Rozmán Zoltán (dob) és Gergácz Gábor (gitár) játszik most a Beat Disben. Facebook
A Kaktus sokfelé kanyargott már: pszichedéliából lett elektronikus art rock, majd ehhez hozzájött az ének, 2021-es EP-jükön pedig az addigi legdalszerűbb számaik szerepeltek, ezúttal már Hanzli Fanni énekével. Nagyjából ezt a vonalat folytatja az OPÁL című album, amit nemrégi premiercikkünkben az indie/progresszív pop/elektronika háromszöggel jellemeztünk. Bár a kilenc szám mindegyikében vannak kifejezetten fogós, mi több, akár nagyívű, slágeres dallamok (nemcsak az énekben, hanem a hangszeres szólamokban is), a struktúrák korántsem szabályosak, inkább a folyamatzenéhez hasonló módon alakulnak egymásba a témák. Rengeteg a szellemes ötlet, sokszor kifejezetten játékos a zene, de ahhoz, hogy egészben tudjuk értelmezni, sokszor meg kell hallgatni. De már elsőre élvezetes az album, noha a téma nem tűnik könnyednek: "az erősödő társadalmi polarizáltság miatti szeparáltság, kilátástalanság és társas magány". (A Kaktus látható a fenti képen, a fotós Dózsa-Juhász Máté.) Facebook
A Kollár-Klemencz Kamarazenekar 2020 elején adta ki az Ég az erdő című lemezét, amit most, a Kistehén búcsúja után követett a Kollár-Klemencz László néven megjelent, de ismét a kamarazenekar által kísért A folyó. Tényleg kamarazenés, sokféle műfajt egyéni megszólalásba összefogó albumról van szó, de a lemez legfőbb jellemzője inkább a mélységes szomorúság, amit - a korábbi albummal ellentétben - csak ritkán old az irónia. Még a boldogság is csak így kerülhet elő ebben a világban: "Nem tudom, hogy mondjam el: én vagyok a legboldogabb ember / mikor egy fa sincs már a helyén, és senki más, csak ő meg én" (Csak ő meg én - ebből a számból származik e cikk címe is). Külön kiemelném még Mákó Kató énekét, főleg a szívbe markoló Háziasszonyok dalában. A lemez először az Oltalom civil szervezet honlapján jelent meg: "talán hozzájárulunk ezzel, hogy kevesebben fagyjanak meg a tél legnehezebb időszakában az utcákon" - mondta Kollár-Klemencz. Honlap, Facebook
Sematic4 a magyar elektronikus underground egyik régi motorosa (Ozon néven is emlékezhetnek rá az idősebbek), egy jó ideje leginkább az electro a műfaja. Ide sorolható Disco Lights című új albuma is, azzal a kiegészítéssel, hogy a műfaji határokat meglehetősen tágan értelmezi: van itt furán csipogó-billlegő nyolcbites zene (Frog Leap), kedves retrós ambient (1978), a címadó szám is egy egészen fura hibrid. De a szűkebb értelemben electrónak nevezhető zenék is változatosak, tele vannak meglepő ötletekkel, hangzásokkal. A kemény Chain Reaction pl. úgy kezdődik, mint egy kísérleti glitch-szám, aztán a fura kopogás szinte természetesen beépül a tört ritmusba; a záró Hbpd kifejezetten lágy ambientként indul, hogy aztán fülledt-sötét-robotikus menetelésbe forduljon, de a szám felén túl visszatér azért a kedves dallam is. Kiemelkedő album, nem csak az electro műfajban, hanem általában is. Facebook
Khaze - akiért a #FreeKhaze posztok szólnak - feltűnt az X-Faktorban is, de ennél többet mond el róla, hogy az On The Low kiadóhoz tartozik. A 21 már a második albuma; trap és drill is hallható rajta, ami nem meglepetés, a régebbi hangzások feltűnése és a kifejezetten romantikus dalok már annál inkább. Khaze karizmatikus előadó és magabiztosan uralja a flow-t is. A szövegekben sok ismerős téma előkerül, de itt az átlagnál részletesebben és hitelesebben ismerhetjük meg a befutás előtti nélkülözés korszakát, illetve a, hm, csajozás helyett tényleg szerelemről van szó. Instagram
Zorz 2022 végén megjelent EP-jén súlyos, horzsolós-torz és basszusnehéz elektronikus zene hallható, ami a trap mellett több más stílusból is merít. Minden számban más a közreműködő, akik általában a trap/hyperpop világból jöttek, de a Crossroadsra inkább az elektronikus zenei gondolkodásmód jellemző, mintsem a popzenei (szemben mondjuk a látszólag némileg hasonló hangzásokat használó Hundres Sinsszel). Az EP egésze is ilyen: "Megpróbáltam egy fokozatosan épülő DJ szett érzését hozni ezzel az anyaggal úgy, hogy a BPM szempontjából egyre gyorsabbnak tekinthető számok közé átmeneteket találtam ki, így a tracklist szerinti sorrendben haladva elég összefüggő a projekt" - mondta Zorz a Keretnek. Az EP bizonyítja, hogy ő az egyik legegyedibb hangú producer itthon. Instagram
Az Eszkimó 2020-ban itt a Recorderen mutatta be első EP-jét, decemberben pedig kijött bemutatkozó albumuk is, a Képzaj. Alapvetően könnyed, a poppal érintkező rockzenéről van szó, amibe bőven kerülnek hatások más műfajokból is. A zenekar korábbi önjellemzése az volt, hogy "szövegelős alter, a soulos lüktetéstől az odalépős pszicho-rockig", amit nemrég arra változtattak, hogy "hip-hopnotikus pszicho soul-rock". A lemez nagy részét akár (nem hazai értelemben) rádióbarátnak is lehetne mondani, bár annál egy fokkal nyersebb, polírtalanabb a megszólalás, ami egyébként nem baj, sőt. Facebook
Tavaly jelentette be a Kispál és a Borz, hogy visszatérnek, most pedig itt a második új klipjük, amihez Mazzag Izabellát - A legmenőbb magyar kliprendezőnk összeállításunk szereplőjét - kérték fel rendezőnek. "Nagyon kíváncsiak voltunk, hogyan nyúl egy tehetséges fiatal rendező ennek az újra aktív, de azért mégiscsak meglehetősen idős zenekarnak az egyik új dalához, szóval a klip egy kis túlzással felfogható generációs kísérletként is" - mondta Lovasi András a hvg-nek, Mazzag Izabella pedig ezt: "Nagyon büszke vagyok a végeredményre, és nem csak azért, mert egy olyan zenekarnak készíthettem, akiket már akkor rajongva hallgattam, amikor még álmodni sem mertem arról, hogy a filmművészettel fogok foglalkozni, hanem azért is, mert ez az első olyan alkotásom, ahol kockáztatni mertem, hogy elengedem az eddig jól bevált receptet." Honlap, Facebook
Az Oversinking egy új zenekar, horvát-magyar vegyes tagsággal. Slárku Anett, Joško Klarić és Kuzma Medić Blerában, egy tengerparti bárban találkoztak, zenéjük elektronikus, melankolikus popzene, mint írják, "egy kevés horvát hatással". Bemutatkozó videójukat Joško Klarić rendezte, és a dalhoz hasonlóan kevés eszközzel, hatásosan fest hangulatot. Facebook
Pándi Balázs régóta szereplője a nemzetközi avantgárd színtérnek, a legendás Merzbow-val turnézott és lemezt is adott ki. Bipolar című koncertjükön a francia avantgárd egyik atyafigurája, Richard Pinhas gitáros is csatlakozott hozzájuk, az élőben kevert vizuális kíséretet Lieko Shiga biztosította. Az eredmény nem annyira durva, mint amire talán számítani lehet, Pinhas akár még dallamokat is képes játszani, Merzbow is visszafogja magát egy kicsit, legalábbis az elején; az egészet pedig Pándi játéka horgonyozza le. A Japan Foundation hivatalos koncertfelvételén kitűnő a hangminőség; azt javasolják, hogy rendes hangfalon és nagy képernyőn nézzük. Facebook
Rónai András
