Tavaly egy kiváló lemezzel tért vissza a nyolcvanas-kilencvenes évek underground indusztriállegendája, a CMC. Szász György EBM csapatásokkal, vágóhídi elektronikával és apokaliptikus költészettel reflektált a covidos időkre és az emberiség önpusztítására, a lemez azóta pedig csak még aktuálisabb lett. Idén Szász nekifogott régi álma megvalósításának, amit áprilisban, a költészet napján egy Kassák-verssel vezetett fel itt, a Recorderen – most pedig már a teljes verslemez debütál Pilinszkyvel, az orosz-ukrán háborúra reflektáló Petőfivel, és David Attenborough-val, a 96 éves rapperrel, aki pontosan tudja: a föld dübörög.
„Már a CMC első korszakában (1986-1993) is tervben volt egy verslemez, ami akkor nem valósult meg, de a NOW című albumon hallható volt két verses dal (a Tiszta szívvel József Attilától és A sertés énekeiből Petri Györgytől). Mindkettő elég sikeres lett a CMC-t hallgatók körében, innentől pedig nem volt megállás. A Versek a Zajban mellékprojektnek indult, a következő album munkálatainak megkezdése előtt, lazításnak szántam. Ahogy elkészült pár verses dal, menet közben jött meg az étvágy… Mindig úgy tervezem az albumokat, hogy egyben hallgatva egy összefüggő, zárt CMC-s világot alkossanak, a stílusában talán sokféle dalból összeálljon egy egység. Ahogy készültek a dalok a különböző korok és nemzetek költőinek verseiből, egyre inkább úgy éreztük, hogy ez itt is megvalósítható, és egy önálló album lesz” – meséli Szász György a Versek a Zajban születéséről. „A költészet számomra a legjobb irodalmi műfaj. Verseket már nem nagyon olvasnak az emberek, és ez már a zenekar első korszakában is így volt. Én is versíróként kezdtem annak idején és nagyon gyorsan rájöttem, ha azt akarom, hogy megismerjenek, ha hatást akarok elérni velük, akkor jobb zenével együtt ráönteni a hallgatóságra.”
Szász a számára legkedvesebb 20-30 versből válogatta ki a lemez anyagát. „Az volt a cél, hogy ne egy átlagos versmegzenésítést csináljunk, mert abból van bőven. Sok jó is van köztük, amiket szeretek, például Hobo, vagy a legendás Kex, vagy akár a Kaláka dolgai. Ezeknél hallható, hogy úgy keletkeztek, kiválasztottak egy verset, hogy na, ezt zenésítsük meg. Emiatt sokszor szerintem egykaptafa és unalmas, ha több versmegzenésítést hallgatunk egy előadótól. Ezért én megfordítottam a munkafolyamatot: előbb volt meg a zene, és az inspirált, hogy verset keressek hozzá és hangulatilag egységbe kerüljenek. A cél az volt, hogy amikor hallgatják, ne az jöjjön le feltétlenül, hogy ez egy megzenésített vers. Az is élvezze az albumot, aki nem olvas verseket, nem ismeri ezeket a költőket, gondolja azt, „de érdekes ez a dal és milyen jó a szöveg. Furcsa, de érdekes.” Hogy ezt sikerült-e elérni, azt majd eldöntitek…”
A Versek a Zajban-t a több zenész lazán szerveződő alkotói kollektívájaként működő CMC-ből hárman készítették. „Gáspár Csaba, „a viharsarki varázsló” hetente zúdította rám a zenei alapjait, amikből válogattam, közben olvastam a verses köteteket. Több száz km távolság van köztünk, de elképesztően megérzi, mire van szükségem, így gyorsan összeállt az egész anyag. Csaba alapjaival mentem a stúdióba Horváth Barnabáshoz, akivel szűk egy év alatt, jó pár száz óra munkával, a zenéket sokszor ízekre szedve összeraktuk az albumot. Barnabás egyszerre hangmérnök, producer és kiváló zenész is, egy két lábon járó zseni, aki a fiam lehetne, de sokszor az ő zenei érettsége kellett a végső hangzáshoz. A túlkapásaimat helyre tette, sokszor én voltam a gyerek és ő a nevelő… A végső mastert pedig Gazdag István EBM-indusztriál-technoguru, örökös tiszteletbeli CMC-tag és barátom készítette hatalmas érzékkel. Ahogy készültek a dalok, néha nagyon helyesen nem bírtam ki, hogy ne mutassam meg a zenész barátaimnak (Gazdag Istvánnak, Selmeci Kristófnak (Dr. Beat, Bahnhof), Ebmer Boldimannak, szintén örökös CMC tiszteletbeli tagnak és designfelelősnek (DT 413), László Viktornak (Sexepil, ETA), és Németh Józsefnek (Kollektíva) – köszönet nekik az egész éves támogató konzultációkért, promózásért, előremutató kritikákért!”
„CSILINGELŐ POPDALOK VÁLTAKOZNAK TECHNOID ÜTEMEKKEL” – GAZDAG ISTVÁN KEDVENC 2021-ES ZENÉI.
„Voltak vendégszereplők is: mindenképpen szerettem volna egy költőnőt is bemutatni az albumon (Sylvia Plath) és mindenképpen női hangon, ráadásul angolul, ez Myrával (Myra Monoka) azonnal sikerült is, ő Barnabással már több projektben dolgozott együtt. Nagyon jó választás volt, köszönet neki is. Pulius Tamás is besegített egy refrénnél (ő Barnabás zenekarának, a BAAB-nak oszlopos tagja), IAN (Asbóth Árpád Ciprián) is elfogadta a meghívásomat, a talán számomra legtöbb gondot okozó számba (A farkasok dala), amihez a verset Petőfi Sándor írta 1847-ben. Ciprián fiatalságát egy picit a CMC is meghatározta, jelenleg szintipopot csinál, nem is akárhogyan. Vokált akartam a narrációmhoz, megkaptam, köszönet érte! Dula Sándort pedig, aki egy nagyon sok műfajban tevékenykedő, zseniális gitáros, László Viktor barátom mutatta be nekem. A farkasokhoz szerettem volna egy jó kis progresszív, de CMC-s gitárszólót. Azt is megkaptam. Biztos vagyok benne, hogy több jövőbeli CMC-dalban is részt fog venni, jó barátok lettünk.” És akkor íme, a Versek a Zajban lemez, lentebb pedig Szász György röviden mesélt is a versekről, amikhez külön single-designok is készültek.
1. Tamkó Sirató Károly: Rádiogramm (1933)
A magyar avantgárd egyik legnagyobb alakja, külföldön jóval ismertebb, mint itthon. 1936-ban Párizsban – többek között Vaszilij Kandinszkij, Hans Arp és Marcel Duchamp aláírásával – kiadta a Dimenzionista Manifesztumot, kiáltványban foglalta össze elvi-elméleti gondolatait az avantgárd feladatairól és céljairól. Külföldön komoly hatása volt ennek. A Rádiogrammot is Párizsban írta 1933-ban. Egy vészkiáltás az Eiffel-torony tetejéről...
2. Páskándi Géza: Varangy ül a virágon... (1976)
Kedvenc szerelmes verseim egyike. Számomra ez egy igazi dark dalszöveg, a Cure és a Joy Division zenéje ugrik be, amikor olvasom.
Varangy ül a virágon.
Varjú a rózsaágon.
Pók fut az alvó arcon.
Fejem öledbe hajtom.
A szirom belezizzen,
Az ág törődve szisszen,
Az alvó talpra dobban,
S te ülsz tovább nyugodtan.
Öledbe hullt az arcom,
Fejem csöndedbe tartom,
S e kócolt, bűnös bokrot
Tartod, mint tiszta csokrot.
3. Allen Ginsberg: A leples bitang
Erről mindenkinek a Hobo Blues Band-feldolgozás ugrik be, amit fiatalkoromban én is lelkesen hallgattam és szerettem. Megpróbáltuk máshogyan értelmezni, szorosabb egységbe tenni a szöveget a zenével. A beatköltőknek a nevük ellenére nem sok közük volt a blueshoz, sokkal inkább a jazz, a bebop volt a műfajuk.
Csontjaimon csupasz hús
Ha tüzes Apolló sarkantyúz
Ha Fagyjankó kirúg rám
Zsákvászon a lábkapcám
Hamu hús és hó pofa
Sínek közt lötyögök ide-oda
Hulla a város az út kopár
Alszom a töltés oldalán
Levesem bádog csajkában
Cukrom a mások markában
Közel a sithez a Tigris-sor
Jól élek a szemetes kannákból
Korom az éj és vakul a szem
A gyár belében odalenn
Mezítláb rovom a puszta követ
Gyere és hallgasd nyög az öreg
Futok és félek pucér srác
Szívem hidege híd alatt ráz
Visítok rakpart parazsadon
Testem egy gáztartálynak adom
Lángol a hajam álmomban
Tüzel a karom és karmom van
Vas-királyé a törzsem
Szárnyam lecsüng törötten
Kurválkodók az éjben
Vak úton csontos holdfényben
Szűzek szajhák férfiak
Vétkezhettek leplem alatt
Ki tapad rám ha nő a sötét
Hashoz a has és térdhez a térd
Ki tekint csuklyás szemembe
Ki tapad zúzos ölemre?
(Fordította: Orbán Ottó)
4. Sylvia Plath: I Am Vertical
Egy szomorú látomás, éjszakai bolyongás egy csodálatos kertben.
I Am Vertical
But I would rather be horizontal.
I am not a tree with my root in the soil
Sucking up minerals and motherly love
So that each March I may gleam into leaf,
Nor am I the beauty of a garden bed
Attracting my share of Ahs and spectacularly
painted, unknowing I must soon unpetal.
Compared with me, a tree is immortal
And a flower-head not tall, but more startling,
And I want the one's longevity and the other's
daring.
Tonight, in the infinitesimal light of the stars,
The trees and flowers have been strewing their
cool odors.
I walk among them, but none of them are noticing.
Sometimes I think that when I am sleeping
I must most perfectly resemble them--
Thoughts gone dim.
It is more natural to me, lying down.
Then the sky and I are in open conversation,
And I shall be useful when I lie down finally:
The the trees may touch me for once, and
the flowers have time for me.
Függőleges vagyok
De inkább vízszintes volnék.
Nem vagyok fa, gyökerem nem fogja a földjét,
Nem szív ásványi sót és anyai jót,
Márciusonként új leveleket se hozok,
Nem vagyok virágágyak szépe,
Nincs a láttomon Ah, nem kerülök mutatós képre,
Gyorsan, megismeretlen hullok szét.
Hozzám képest egy fa öröklét
Egy virágfej nem nagy, de megdöbbentőbb,
S én azt a sok évet, ezt a vakmerőséget akarom,
együtt a kettőt.
Ma este, elenyésző csillagfény alatt
Fák és virágok szórják hűs illatukat.
Járkálok köztük, nem vesznek észre.
Néha azt gondolom, ha alszom, éjjel
Nagyon hasonlíthatok rájuk -
Gondolatok helyett csak a homályuk.
Lefeküdni, nekem ez a természetesebb.
Akkor az éggel nyíltan beszélhetek,
És hasznos lehetek, ha lefekszem végleg:
Akkor a fák egyszerre megérintenek, és a virágok
rám érnek.
(Fordította: Tandori Dezső)
5. Jim Morrison: Bird of Prey
Morrison ezt a versét csak énekelte, zene nélkül maradt fenn ez a dal. Egy nagyon szép és naiv hippi himnusz. A mi értelmezésünkben így, a XXI. század elején: a szabad sólymok egy utolsó harcra indulnak a vadászbombázók ellen. És győznek... Remélem, ha Morrison hallgatja valahol, nem haragszik meg érte.
Bird of Prey
Bird of Prey
Flying high
Flying high
In the summer sky
Bird of Prey
Bird of Prey
Flying high
Flying high
Gently pass on by
Bird of Prey
Bird of Prey
Flying high
Flying high
Am I going to die
Bird of Prey
Bird of Prey
Flying high
Flying high
Take me on your flight
6. József Attila: Nem én kiáltok (1924)
A dühös verseit szeretem a legjobban. Hát ez az... A föld dübörög, ezer okból kifolyólag, nem is kell ezt magyarázni. A hangzásban itt visszanyúltunk a jó öreg CMC-s indusztriálhoz, mert szerintem ide ez kell. Vendég: David Attenborough, a 96 éves rapper, aki pontosan tudja: a föld dübörög. Remélem, ő sem haragszik meg, ha netán a fülébe jutunk valahogy.
Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,
Lapulj a források tiszta fenekére,
Símulj az üveglapba,
Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,
Kövek alatt a bogarak közé,
Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,
Te szegény, szegény.
Friss záporokkal szivárogj a földbe -
Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.
Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!
Meddő anyánk gyerekért könyörög.
Barátom, drága, szerelmes barátom,
Akár borzalmas, akár nagyszerű,
Nem én kiáltok, a föld dübörög.
7. Pilinszky János: Azt hiszem
Egy tökéletes, fájdalmas szerelmes vers akkor, amikor már jó sokat ittál és szétdohányoztad magadat egy fülledt könyvekkel teli szobában a 40 fokban, bezárt ablakokkal, magadba roskadva és csak a ventillátor zümmögését hallod...
Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.
Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanúl és jelzés nélkűl.
Azután
újra hiszem, hogy összetartozunk,
hogy kezemet kezedbe tettem.
8. Kassák Lajos: Szegény gyilkos (1939)
Ez a vers egy komplett filmnovella, zseniális! Együtt menekülsz a tudathasadásos, bűntudattól tébolyult szegény gyilkossal a sikátorok között egy talán szebb világ felé, ha sikerül...
Egy ember bolyong a sikátorban
sötét tekintetében sötét lélekkel
s amíg egyik saroktól a másikig oson
feledni szeretné tántorgó életét
komisz pálinkák ízével a nyelvén.
Ismeri magát jól és tudja
ő az, akit még ez éjjel halálra keresnek.
Lábai alatt üresen kong az aszfalt
kérdések és parancsok surrannak a feje fölött
s csuklóin már érzi a bilincsek súlyát.
Én Istenem, merre térjen, ha ismét sarokhoz ér?
Minden ház egy csendőr, minden lámpa véres bunkó.
Szegény maga elől, kiért az előbb még gyilkolt
szívesen bújna a föld alá, de a föld kegyetlen
s nem ad menedéket, csak a halottnak.
Hull a hó a súlyos decemberi égből
vonyít a szél az alvó világon át
s a rettentő gyilkos, mint valami gyönge és
megriadt gyermek, már ki sem mer mozdulni az árnyékból.
Milyen kicsi és milyen árva. Nem is érzi, hogy nyakába
hull a hó s bajszán, szakállán megfagyott a lélek.
9. Petőfi Sándor: A farkasok dala (1847)
Pont azon a napon, amikor az oroszok elkezdték a teljesen értelmetlen és elsősorban a saját sorsukat tönkretevő háborút, küldte el Csaba ezt a zenei alapot. Azt a címet adta neki, hogy Falka, nem is tudtam kivonni magam a hatása alól. A Petőfi-vers egyre aktuálisabb most is...
Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se', hol
Meghúzhatnók magunk.
Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kinoz kegyetlenül;
S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.
Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor...
De szabadok vagyunk!
CMC a Facebookon, a Bandcampen pedig elérhető az összes albumuk.
A Premier rovat cikkeinek megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.