Nem ettől fogjuk rózsaszínben látni a világot. Blackpink: Born Pink (lemezkritika)

Két év kihagyás után egy huszonpár perces albummal tért vissza a világ legnépszerűbb lánycsapata és tarolta le a toplistákat. De vajon megérdemelten? Ez a kritika először a Recorder magazin 98. számában jelent meg.

A Blackpink első nagylemeze, a The Album (2020) az azt megelőző, a maga stílusában hibátlan kislemezek sora után egy kicsit megúszósra sikerült, mintha a dalokba se tettek volna sokkal több energiát, mint a címadásba. Addigra azonban már ők voltak a világ legnépszerűbb lánycsapata, és ezen az sem változtatott semmit, hogy az azóta eltelt két évben gyakorlatilag semmit nem csináltak. Kis szólózás, két dokumentumfilm arról, hogy mekkora sztárok és ennyi. Most viszont végre itt a Born Pink, a visszatérő album, 2022 legnagyobb felhajtással övezett K-pop lemeze.

Az eredmény azonban megint finoman szólva is felemás lett. Pedig a kezdés határozottan nem rossz. A nyitó Pink Venom tipikus Blackpink-party banger, kis közel-keleti hangulattal és egy kifejezetten emlékezetes, versszaknyi kitérővel a klasszikus hiphophangzás felé. A hiphop-vonal, igaz, kissé visszavett tempóval és dögösséggel, visszaköszön a másik klipes dalban, a pár nap alatt százmilliós nézettséget összehozó Shut Downban és az azt követő Typa Girlben is, és itt még minden szép és jó.

Ezután azonban egy hirtelen kanyarral jön két, a '80-as évek neonfényes slágereit idéző dal (ami tőlük meglepő, de K-pop berkekben amúgy jó tíz éve folyamatosan visszatérő klisé), majd két kifejezetten nyögvenyelős ballada. A bulizósabb irány pedig csak a záró számban köszön vissza, de ott is csak egy felejthető latinpop-utánérzés erejéig.

Önmagában hallgatva ezekkel együtt sem egy rossz lemez ez, de a Blackpink pozíciójából, két év szünet után egyszerűen kevés, hogy szűk 25 percbe fillerekkel felhígítva besűrítenek pár jó, de amúgy sok izgalmat nem nyújtó dalt.

Előadó: Blackpink

Cím: Born Pink

Kiadó: YG Entertainment

Megjelenés: 2022. szeptember 16.

Műfaj: K-pop

Kulcsdal: Pink Venom

6.5/10

Frank Olivér