Szex 50 felett. The Afghan Whigs: How Do You Burn? (lemezkritika)

2022.10.16. 16:54, vferi

Huszonkilenc évvel az áttörést hozó Gentlemen után, a The Afghan Whigs a kilencedik lemezén is tud újat mutatni. Ez a kritika először a Recorder magazin 98. számában jelent meg.

Bárcsak úgy viselkednénk, ahogy szeretnénk, nem pedig, ahogyan tudunk! A sóvárgástól vezérelt emberi lények irracionális viselkedésének elemi tragikuma és halálos izgalmai nélkül ugyanakkor persze Greg Dulli szinte egészében erre fókuszáló életműve sem születhetett volna meg. A vágy tárgyai az ő esetében (a szintén a grunge-korszakban indult megannyi pályatárssal ellentétben) csak másodsorban a drogok, elsődlegesen a nála mindig jobb, erősebb és veszélyesebb, a kezei közül selyemsálként kisikló nőnemű lények, akik a dalok hősét könyörtelenül vezérlik újabb és újabb örvények felé.

A megközelítésben rejlő szexizmust Dulli, e nagy magányos már a The Twilight Singersszel, majd a tíz éve újjáalakított The Afghan Whigsszel is sikeresen formálta át önvádban pácolt, sötét, de sziporkázó férfibölcsességgé, és megtalálta a hozzá illő zenei világot is. Diszkrétebb gitárok, több zongora, delikát pszichedélia itt, introspektív soul a másik sarokban – a rocktörténet egyik legkifejezőbb fehér R&B-hangja alatt.

Ha el tudunk tekinteni a ténytől, hogy az alapok nem túl sok ponton érintkeznek már a klasszikus Whigs-lemezek megszólalásával, akkor egy váratlan fordulatokban kevéssé dús, ám felettébb eredeti és sűrű hangfolyamban sodródhatunk – a legmesszebb éppen ezzel a friss, immár a kilencedik Whigs-lemezzel, amelyen az I’ll Make You See God virgonc sivatagi rockjától a Please, Baby, Please soulos mesterballadájáig érnek a hullámok, és bár nem teljesen világos, hogy merre is tartunk, a lebegés mámora ki tudja váltani a meghatározott célt.

Előadó: The Afghan Whigs