Nincs, amit ne lehetne szeretni rajta. The Linda Lindas: Growing Up (lemezkritika)

Tavaly lázba hozta az internetet, amikor négy vagány tinilány egy Los Angeles-i közkönyvtárban előadott punkszámában elküldött melegebb éghajlatra egy rasszista, szexista srácot. De vajon ugyanolyan nagyot szól az első nagylemez is? Ez a kritika először a Recorder magazin 94. számában jelent meg.

A riot grrrl power popján és garázspunkján nevelkedett The Linda Lindas első, 25 perces nagylemezét természetesen a Racist, Sexist Boy zárja, de bőven nemcsak ez az egy punksláger viszi el a vállán. Pont olyan, amilyennek lennie kell: a dalok tömörek és tele vannak energiával, a dobok húznak, a gitárok nyersek, az ének szenvedélyes és csípős.

A zene szinte végig megmarad a (pop)punknál, némi bossa novával fűszerezve egy spanyol nyelvű számban, a szövegek őszinték, karcosak és szellemesek, a vállvetve együtt felnövés himnuszától a naplóban megélt plátói vonzalmon át a kamaszkori bizonytalanságok bűvész-metaforába való csomagolásáig. Nincs, amit ne lehetne szeretni ezen a lemezen. 

Előadó: The Linda Lindas

Cím: Growing Up

Kiadó: Epitaph

Megjelenés: 2022. április 8.

Műfaj: poppunk

Kulcsdal: Racist, Sexist Boy

8/10

Huszár András