A New York-i duó új anyaga pont olyan kiváló, mint az elődjei, de úgy, hogy közben mégis más, mit azok voltak. Ez a kritika először a Recorder magazin 94. számában jelent meg.
Az eddigi két albumon a pop és rock borongósabb oldaláról összeszedett hatások tömege keveredett egymással, pontosabban inkább váltakozott számról-számra: post-punk, synth pop, dark- és coldwave, dream pop, minimal synth, egy kis goth, de volt, ahol az Austra éterisége vagy éppen a Crime & The City Solution lehúzós melankóliája köszönt vissza.
Míg azokat az albumokat, az amúgy kiváló dalok mellett, pont ez a folyamatos változás tette izgalmassá, a New Meaningen visszafogták a csapongást, és ezúttal egy sokkal homogénebb, egységesebb, a hol lassabb, hol tempósabb melankolikus darkwave-et középpontba helyező anyagot kaptunk. És emiatt olyan kicsit, mintha a korábbi kalandozások után mostanra összeértek volna a szálak, és a Tempers megtalálta volna a saját hangját.
Előadó: Tempers
Cím: New Meaning
Kiadó: Dais Records
Megjelenés: 2022. április 1.
Műfaj: post-synth-dream-darkwave
Kulcsdal: Unfamiliar
8/10
Frank Olivér