Clint Eastwood 91 évesen sem nyugszik, harminckilencedik rendezésében ráadásul ismét magára osztotta a főszerepet, egy kiöregedett rodeósztárt, aki road movie-ra indul az élete alkonyán. Tud még újat mondani a sokadik Clint-féle létösszegző film? Ez a kritika először a Recorder magazin 88. számában jelent meg.
Mókás, hogy Clint Eastwood közel harminc éve búcsúzkodik tőlünk a filmvásznon. Lehet érvelni mellette, hogy már a Nincs bocsánat is istenhozzád volt, bár az még csak a western műfaját volt hivatott lezárni. De a Millió dolláros bébi, a Gran Torino és A csempész is mind arról szólt valamilyen formában, hogy Clint szembenéz a múltjával, robusztus karrierjével, az általa képviselt értékekkel, és tesz egy-egy definitív pontot a mondat végére. Volt, hogy konkrétan nyugdíjba is vonult színészként – aztán mégis visszatért a kamerája elé.
Mint most, a Cry Machóban, amit ismét nemcsak rendezőként, de főszereplőként is jegyez. Kevesen fogják a filmet a Clint-életmű felső régióiba rakni: a pofonegyszerű premisszát – a kiöregedett, magányos rodeós Mexikóba megy, hogy elvigyen Texasba egy fiatal srácot az apjához – meglepően nehézkesen indítja be, a párbeszédek többször nyikorognak, mint nem, a téteket mesterségesen fokozza, hogy ötpercenként le kell rázni zsarukat vagy gonosz verőlegényeket, a 13 éves Rafót játszó Eduardo Minett pedig kifejezetten rossz.
 |
| Clint Eastwood és Eduardo Minett a Cry Macho című filmben |
De hagyjuk már! Minek akarnék kötözködni? Megható és szeretetre méltó film, főleg miután hőseink kikötnek egy kis mexikói faluban, és összekavarodnak egy másik rendes özveggyel meg a gyerekeivel? You betcha. A Cry Macho lehetett volna az önreflexív, saját örökséggel való szembenézés csúcsra járatása, de igazából nem az – még csak az elmúlással sem foglalkozik olyan vastagon, mint mondjuk Harry Dean Stanton hattyúdala, a Lucky tette pár éve. Itt csak az van, hogy Clint egy kakassal cseveg, néha ledől szundizni, állatokat gyógyít, lebokszolja azt, aki goromba, és megtanítja Rafónak, hogy a törődés fontosabb egy férfiban, mint a macsó kakaskodás – kedves, szentimentális, és nem is kell, hogy több legyen ennél.
Hol látható: HBO Max
Osztályzat: 6.5/10
Szerző: Huszár András
