Szinte hihetetlen, hogy a magyar rajzfilmgyártás valaha olyan világhírű volt, mint a Disney. Hol van már a hetvenes-nyolcvanas évek, amikor milliós nézőszáma volt egy-egy hazai animációnak? Közel az ipar újbóli virágzása. Ez a cikk először a Recorder magazin 87. számában jelent meg.
Míg a magyar animációs rövidfilmek sorra nyerik a világ legnagyobb presztízsű fesztiváljait, Bucsi Rékával az élen, addig a hazai egész estés animációsfilm-gyártás tetszhalott állapotban van. A változást és a második aranykort a következő évek hozhatják el: jelenleg több mint 15 izgalmasabbnál izgalmasabb filmtervet fejlesztenek, amikkel nemsokára találkozhatunk a mozikban. Mutatjuk az öt legszuperebbnek ígérkező filmet.
Műanyag égbolt
A Bánóczki Tibor/Szabó Sarolta-rendezőpáros egy olyan disztópikus sci-fit készít, melyben az emberiség túlélésének egyetlen módja van: egy emberi húsból táplálkozó növény beültetése a testbe. A módszerben a rendszer egyik tudósa vakon hisz, egészen addig, amíg fiatal felesége önként jelentkezik alanynak, a férfi pedig mindent megtesz, hogy megmentse.
A felnőtteknek szóló világvégefilm eszelősen aprólékosan, rotoszkóp technikával készül a csodás Szamosi Zsófia (Mindenki, Egy nap) és a megannyi remek Katona-darabból ismert Keresztes Tamás főszereplésével.
Kék Pelikan
120 éves a magyar film, de még mindig lehet újat alkotni: jön az első egész estés magyar dokuanimáció! A rendszerváltás időszakáról nem igazán született film a Moszkva téren kívül, ezt az űrt fogja pótolni a zseniális agyú Csáki László, Török Ferenchez hasonlóan csibész módon.
A Kék Pelikan a ’90-es évek nemzetközi vonatjegy-hamisítási lázát mutatja be három fiatal srác történetén keresztül, akik kijátsszák a rendszert és hülyére veszik a MÁV-ot: Domestos-szal és kék golyóstollal készült vonatjegyekkel kezdenek seftelni. A filmhez az alkotók rengeteg interjút készítettek a hamisítókkal, az ügyfelekkel és a rendőrökkel is, amiből egy elképesztően izgalmas, gengszterfilmes beütésű sztorit kerekítettek, tele nosztalgiával és zsiványsággal.
Minden a rokonom
A Nyócker! óta várjuk Gauder Áron újabb egész estését, ami végre megvalósulni látszik. A természet és az indiánok iránt veszettül rajongó Gauder Minden a rokonom címmel rendez filmet a Föld teremtéstörténetéről, mely egyben tisztelgés is lesz az indián törzsek bölcsessége előtt: az idők kezdetén a Nagy Öreg egy marék sárból hozza létre a világot, ám minél több mindent kreál, annál kuszábbá és problémássá válik a világ.
A Nyócker! piroskarikás korhatára után most családi filmet tervez a rendező, hogy a fiatal korosztállyal is megismertesse a természet szeretetét, a harmónia fontosságát és hogy végtére is mindannyian egymástól függünk.
Hol rontottam el?
Ki volt Európa első számítógépének megalkotója? Többek közt ezt a kérdést fogja megválaszolni a kedvenc édes-bús rendezőnk, Szirmai Márton a Hol rontottam el? című filmjében, mely egy fekete humorú életrajzi dráma egy ismeretlen zseniről, Kozma Lászlóról.
A feltaláló naplóját alapul véve a huszadik századon átívelő, kalandos élettörténetet mesélnek el az alkotók, bemutatva, hogy az egyén ambícióit és lehetőségeit hogyan őrli fel a hatalom, és hogyan lehet a börtön falai közt programozás mellett kieszelni egy mesteri szökési tervet.
Toldi
A nemrég elhunyt Jankovics Marcell a magyar animáció egyik legnagyobb alakja, akinek utolsó munkája Arany János Toldijának animációs adaptációja. A 12 részes sorozat idén készült el (szeptember 19-én megy le az első rész a Duna Televízióban), a tevékeny Jankovics pedig szerencsére jó előre részletesen leírta a határozott elképzeléseit, úgyhogy nem marad félbe a mozifilmes megvalósítás sem.
A rendező szerint a Toldi-film nem irodalomórai tananyag lesz, hanem sokkal inkább egy felnövéstörténet, amiben a főhős egy „magyar naphérosz”, behozva a szuperhősfilmek műfaját, amit már a káprázatos Fehérlófiában is láthattunk tőle.
szerző: Herczeg Zsófi
