Betétdal13: "Nekem Kubrick zenehasználata adta a legtöbbet" - Hartung Attila

Semmi nem tud úgy feldobni egy filmjelenetet, mint egy jól eltalált zeneszám. BETÉTDAL című sorozatunkban a legmenőbb magyar rendezőktől kérdezzük meg, hogy ők melyik filmes zenehasználattól lesznek libabőrösek, illetve melyik az a dal, amit mindenképpen szeretnének belerakni egy filmjükbe. Ezúttal Hartung Attila válaszol, akinek az első filmjében (FOMO) olyan menő magyar zenekarok dalai is felcsendültek, mint a Fran Palermo, a Mary PopKids, a Deep Glaze és a Hősök.

Hartung Attila a második világháború idején játszódó, Ischler című mesterien feszült kamaradrámával (itt meg lehet nézni) vetette észre magát először, amihez képes éles váltás volt a YouTube-videók képi világát megidéző, nagyon mai FOMO - Megosztod, és uralkodsz című első nagyjátékfilmje. Jelenleg több filmet is fejleszt párhuzamosan: ez egyik (Szenteste) egyhelyszínes fekete komédia egy családi karácsonyról, a másik (Láncreakció) életrajzi film az atombomba feltalálójáról, Szilárd Leóról. Videoklipet utoljára az Ivan & the Parazol együttesnek csinált (Néha kevés), ebben Törőcsik Franciska játszotta a főszerepet.

Melyik a kedvenc filmjeleneted, ami alatt egy zeneszám szól? 

Mindenképpen olyan jelenetben kezdtem el gondolkodni, amikor a filmjelenet, a dramaturgia, a filmnyelv és a zene együtteséből egy olyan szimbiózis jön létre, ami túlmutat önmagán. Fontos volt számomra a kiválasztásnál, hogy ne lehessen imitálni, vagy lemásolni, hiszen gyakoriak a sémákra épülő filmzenehasználatok és jelenetszerkesztések. Ebből fakadóan egy-két vargabetű után (Xavier Dolan: Mommy, Maren Ade: Tony Erdmann, Jim Jarmusch filmjei) egyértelművé vált számomra, hogy Kubrick-filmet szeretnék említeni, mert nekem az ő zenehasználata adta a legtöbbet.

A Tágra zárt szemek nyitójelenete, vagy amikor a Dr. Strangelove-ban felcsendül az American Civil War Song és egy katona meglovagolja a repülő atombombát, számomra nagyon emlékezetes. Azonban a legkedvesebb Beethoven IX. szimfóniája a Mechanikus narancs egyik jelenetében. Alex hazamegy és „egy tökéletes nap” lezárásaként meghallgatja ezt a számot és vízionál közben. A jelenet ötvözi a szereplő belső gondolatait, a képi montázst, a narrációt, a zene pedig tovább meséli a jelenet tartalmát.

Melyik dalt szeretnéd mindenképpen használni egyszer egy filmedben?

Ha egyszer lehetőségem lenne rá, a Hot Knife című számot Fiona Apple-től szívesen betenném egy filmembe. A lüktető stílusa és tempója miatt elképzelhető filmzenének is. Sajnos nem vagyok olyan típusú alkotó, aki zenét választ először és onnan fejti vissza a pillanatot, vagy a snittlistát. Először egy kompozíciót, vagy egy érzelmet szeretek megfogni, amiből következik egy dialóg sora, egy hangszer vagy egy zenei stílus. Mivel ezek folyamatosan egymásra épülnek és a zene van, hogy visszahat a képekre, vagy a színészi játékra, így szeretem a számokat már forgatás előtt megtalálni. Sajnos ez sokszor nem sikerül, de akkor is hallgatok előre hangulatokat, amikből motívumok hatással vannak rám.

Milyen jelenetet képzelsz el hozzá?

Egy 15 éves gimnazista identitás, szerelmi és idegenségérzetének problémáival foglalkozó nyers és őszinte történetben a számot csak a dob témával, énekhang nélkül és énekhanggal együttesen is használnám. Jól tudnám illeszteni az ének lüktetését és a dob ütéseit a szereplő lélegzetének és szívverésének sebességéhez, hogy filmnyelvileg is közelebb kerüljünk a karakterhez. Ezáltal a szám nem egyszer csendülne fel a történetben, hanem végigkísérné a szereplő útját, amíg össze nem áll teljesen szám a film végére, párhuzamosan a karakter személyiségével.

Azért is szeretem ezt a számot, mert apró változtatásokkal a tónusa pozitív és negatív értelmezést is képes adni a képeknek, miközben rengeteg feszültség tud keletkezni. A dalt egyaránt tudnám szexjelenethez és agresszív bántalmazó képsorokhoz is használni, apró változtatásokkal és a szöveg újraértelmezésével.

kérdések: Varga Ferenc