Isteni színésznők vonulnak fel a Szex és pszichoanalízisben, ami az a fajta tartalmas közönségfilm, amilyet a franciáknál jobban senki nem csinál. Ez a kritika először a Recorder magazin 79. számában jelent meg.
A meglehetősen idétlen magyar címet kapott Sibyl vonzereje első látásra az lehet, hogy az utóbbi évtized talán két legjobb európai filmjének a főszereplője játszik benne. Az Adèle életében feltűnt Adèle Exarchopoulos egy érzelmileg labilis színésznőt, a Toni Erdmannban zseniálisat alakító Sandra Hüller pedig egy neurotikus filmrendezőt játszik.
A Sibyl címszereplője és első számú sztárja azonban Virginie Efira, aki Franciaországban már a legkeresettebb színésznők között van, de a nemzetközi filmes világ még Paul Verhoeven idén érkező leszbikus apácás filmjére, a Benedettára vár, hogy behódoljon neki. Efira lebilincselő a kedvenc páciensét regényinspirációnak használó terapeuta szerepében, a rendező, Justine Triet rendező pedig előző filmjéhez (Egy ágyban Victoriával) hasonlóan remekül egyensúlyoz a habkönnyű erotikus limonádé és a hiteles karakterközpontú dráma között.
Szex és pszichoanalízis (Sibyl)
mozibemutató: 2020. január 30.
osztályzat: 7,5/10
szerző: Onozó Róbert
