Ismeretlen együttesként kerültek be Szimler Bálint és Rév Marcell különleges klipfilmjébe, a Kodály Methodba, de pár év alatt az ország legismertebb alternatív zenekarává nőtték ki magukat a nintendopunktól a szürreálpopig ívelő, beskatulyázhatatlan zenéjükkel. Az Elefánt szeptemberben hozta ki és december végén egy dupla A38-as koncerten (28-án és 29-én, mindkettő teltházas) mutatja be eddigi legkiforrottabb és legpoposabb lemezét, az Elt, ami jó apropót szolgáltatott, hogy kikérdezzük kedvenc zenéiről Szendrői Csaba énekest, akit Mintha muszáj lenne című verseskötete révén idén ősztől már költőként is jegyeznek. Ez a Lemeztáska-interjú először a Recorder magazin 78. számában jelent meg.
Első zenei emlék
Nem tudom, mennyire számít annak, de állítólag kiskoromban előszeretettel törtem-zúztam Louis Armstrong-bakeliteket.
Első lemez, amit saját pénzből vettél
Egy Offspring-kazi. A Smash, vagy ami utána jött ki.
Első zenekar, amiért rajongtál
Sosem rajongtam zenekarokért, a Portishead talán az egyetlen kivétel. Pár hete rendeltem pont egy portisheades pólót.
Meghatározó koncertélmény nézőként
Szörnyű vagyok zenésznek, nem nagyon jártam koncertekre sose. A zenehallgatás nekem magányos program, általában füles és séta. Vagy ha haverokkal, akkor is otthon, esetleg kertben. De sosem a táncolásról, inkább a zene által kiváltott gondolatokról szólt, bármilyen szarul is hangzik ez. Portisheadre azért elmentem, amikor pár éve voltak a Balaton Soundon.
Meghatározó koncertélmény előadóként
Ami kapásból eszembe jut, az a tavalyi Fishing On Orfű. Először játszottunk igazi nagyszínpados zenekarként jó helyen, jó időpontban. Maradandó élmény volt, nagyon élveztük.
Hatások az El írásakor
Nem voltak kimondott hatások, de időnként előkerült a Radiohead, a King Krule, meg Yelawolf és Travis Barker Push 'Em című cucca, hogy olyasmi veretést akarunk beat szintjén. Meg talán Murakami Haruki. Úgy alapvetően.
Kedvenc énekesed
Ibrahim Ferrer.
Kedvenc íród, költőd, dalszövegíród
Petri György. Szeretem, ahogy keveri a valóságot a valóságon túlival.
Kedvenc kliped
Black: Wonderful Life.
Kedvenc kliped a Kodály Methodban
Nem emlékszem, melyik dal volt, de az Akkezdet Phiaival készült. [Zenebuddhizmus – S.T.]
Kedvenc magyar lemez
Nincs, de régen nagyon szerettem a Quimby Ékszerelmére lemezét.
Kedvenc hiphoplemez
Cypress Hill: Skull and Bones.
Kedvenc elektronikus lemez
Stimming: Stimming.
Kedvenc beskatulyázhatatlan műfajú lemez
Erik Truffaz: Arkhangelsk.
Bűnös zenei örömöd
Nincs olyan, hogy bűnös zenei öröm. De van otthon egy Ogli G CD-m. Mindig is szerettem a trash műfajt, még ha valami nem is direkt az.
Kedvenc sorod egy hiphopszámban
„Azért nincs Mercink, mer’ Cink.” [Akkezdet Phiai: Mi casa/Főváros – S.T.]
Kedvenc saját szöveg
Pécsett valahová felfújták, hogy a „helyes dolgoktól boldog, de unalmas leszel”, és akkor azt gondoltam, hogy jó, hogy ez az enyém. Szóval legyen ez.
Dal, amit Dali hatására írtál
Az Órában van egy olyan sor, hogy a „Pí számai a számlapon”. Ott eszembe jutottak az elfolyó órák. De alapvetően azt a számot inkább Murakami ihlette, mint Dalí.
Dal, amit bárcsak te írtál volna
King Krule: Easy Easy.
Zene, ami elgondolkodtat
Joep Beving: Sleeping Lotus és Erik Satie: Gnossienne 1.
Zene, amitől boldog leszel
Monophonics: Beggin’.
Zene, amitől a macskáid boldogok lesznek
Bármi, ami nem Elefánt. Szegényeknek legalább annyira sokat kellett a stúdiózás alatt hallgatni, mint nekem. De talán már nem ölnének meg, ha újra lemenne.
Dal, amit már nem bírsz meghallgatni
Hasonló okokból a lemezmegjelenés környékére már szerintem minden zenekar besokall a saját cuccaitól. Olyankor kell pár hét. A Despacito-szerű szuperslágerek azért általában mindig elérnek egy pontot, amikor be tudnám verni a hangfalat bármilyen helyen. De elszámolok inkább tízig.
Minden idők legjobb lemeze
Pink Floyd: The Wall.
Legjobb szakítós szám
Kispál és a Borz: Szívrablás.
Szám, ami a legemlékezetesebb lassúzásod alatt szólt
Amikor ilyesmit szoktam csinálni, általában annyira nem vagyok józan, hogy nem igazán emlékszem, mi szól.
Zene, ami a temetéseden szóljon
Ez több dal, ami titok. De Erik Satie Gnossienne I.-e benne van.
Zene, amire forradalmat csinálnál
Gammer: The Drop.
Mit hallgatsz mostanában repeaten
Viagra Boys: Sports.
interjú: Soós Tamás
headerfotó: Nagyillés Szilárd
