A Pitchfork által csak "a jövő popsztárja"-ként jellemzett Charlotte Emma Aitchison harmadik albuma egyben az eddigi legambiciózusabb kiadványa is. Lemezkritika a Recorder magazin 76. lapszámából.
Cím: Charli
Kiadó: Asylum/Atlantic Records
Megjelenés: 2019. szeptember 13.
Stílus: futurisztikus avantgárd pop
Kulcsdal: Gone (featuring Christine And The Queens)
Charli XCX mindig jó érzékkel sejti meg, miről fog szólni a popzene, de mire az beéri őt, ő már rég máshol jár, és hiába tehetséges slágergyártó, a másoknak írt dalai (I Love It, Beg For It, Senorita) mentek a legnagyobbat. Ezek fényében pedig nem meglepő, hogy az alig tízéves karriere alatt volt már grunge-pop üdvöskétől (Sucker) kezdve mainstream slágerhangon (Girls) át sok minden. A legújabb ezek közül pedig önmaga, pőre valójában. Már a 2017-es mixtape-jén (Pop 2) érezni lehetett az igényt arra, hogy kiadói nyomás nélkül megmutathassa, ő milyennek látja a popzenét, az ott kijelölt irány pedig mostanra érett be. Egyrészt mert bár a számok most kevésbé revelációszerűek, szimplán dalokként sokkal jobban működnek, és a közreműködők terén is érezhető, hogy többről van szó gondos kurációnál: Troye Sivannal vagy a Christine And The Queens-zel a legjobbat hozzák ki egymásból. A legjobb mégis az, hogy ezúttal a szövegekben is mer megnyílni a hallgatóknak, bevezetve őket egy introverált partiállat agyába.
8/10
Kollár Bálint