Itt van minden – Kátai Tamás (Thy Catafalque) ajánlja a Tool új albumát.

2019.09.07. 18:18, coffinshaker

rec075_proful_tool_katai.jpg

Utoljára talán csak a Guns ’n’ Roses Chinese Democracy-ját előzte meg olyan hosszúra nyúlt várakozás és akkora hype, mint a Tool ötödik lemezét. Axl Rose-ékhoz hasonlóan persze az elmúlt tizenhárom évben Maynard James Keenanék is elfoglalták magukat, több különböző projekttel (Puscifer, A Perfect Circle, Zaum) is, a rajongók fókuszában azonban továbbra is az anyazenekar maradt. A Fear Inoculum megjelenésének apropóján mi a hazai metálszíntér egyik legfontosabb alakját, a Thy Catafalque néven a Season Of Misthez szerződött (és jelenleg is egy új albumon dolgozó) Kátai Tamást kértük fel, hogy eldöntse helyettünk, megérte-e ennyit várni az albumra. Zenész kritizál zenészt Profül rovatunkban: az írás a Recorder magazin 75. lapszámában is olvasható.

Nem én vagyok az ország legnagyobb Tool-szakértője, de az Ænimát és a Lateralust gondolkodás nélkül betenném a korai kétezres évek legfontosabb rockzenei albumai közé, még akkor is, ha az előbbi 1996-ban jelent meg. Annyira előremutató és újszerű volt abban az időben, annyira kilógott a mainstream úgynevezett keményzenék világából, hogy az ilyesmire szokás azt mondani, megelőzte a korát. Ehhez persze a néhol egészen groteszk és bizarr vizuális oldal is kellett az okosan megtervezett borítók és leginkább a zavarba ejtő, de mindig emlékezetes klipek révén.

NEHÉZFÉMEK - 33 KLASSZIK MAGYAR METALLEMEZ.

A zenekar ritka kiadványai és igen hosszú, tizenhárom éves hallgatása olyan szintű kultuszt és ennek megfelelő várakozást gerjesztettek, amivel mindenki tisztában van, akit egy kicsit is érdekel a mai rockzene. A Fear Inoculum pontosan ott folytatódik, ahol a 10,000 Days abbamaradt 2006-ban. Az életmű leglényegéhez, ami a Lateralusban kristályosodott ki, már az az album sem tudott érdemben hozzátenni, ám egy ennyire sajátos, önálló világot teremtett zenekar esetében ilyen elvárás, legalábbis részemről nem volt. Beértem a jó dalokkal, és a Vicarious vagy a The Pot például kiváló dalok voltak. Jelen esetben is megelégedtem volna csupán ennyivel.

Botorság azt elvárni, hogy egy zenekar majdnem húsz évvel a kreatív csúcspontja után újra ugyanakkora energiát legyen képes felszabadítani, hiszen egyrészt ők is változtak, másrészt – és ez ugyanennyire lényeges: mi is változtunk. Zene legyen a talpán, ami akkora csapást képes mérni ránk negyvenes éveink elején, mint mindent befogadó, mindenre rácsodálkozó, mindenért hálás fiatalságunk alatt. Megkeményedtünk, pikírtebbek és cinikusabbak lettünk: már nem varázsolnak el egykönnyen. 

Valójában ennek a disclaimernek nincs létjogosultsága. A Fear Inoculum hozza azt, amit a Tool tud. Itt van minden: Maynard kígyózó éneke, a (szó szerint) páratlan lüktetésű, klasszikus rockzenei maníroktól tartózkodó okos gitározás, a reverbben úszó basszus és a dob játékos játéka és ezekkel együtt az a meditatív, akár pszichedelikusnak nevezhető, monotonnak ható, ám valójában folyton változó, hömpölygő folyamatzene, amibe azért került pár újdonság: analóg hatású szintetizátorok és erősen a hetvenes éveket idéző, hosszú jammelések és gitárhangzások, amik kicsit tovább szélesítik a saját világukat. Igazán emlékezetes dalok nincsenek, legalábbis olyan hatékony ökölütések, mint a Stinkfist vagy a Sober volt. Ez ugyanaz a Tool, de már nem a gúnyos és szemtelen suhanc, aki obszcenitás és agresszió mögé rejti a törékenységét, mert erre már nincs szüksége. Jó vagy nem jó, ilyen az élet is.

BÁTRAN NYOMASZTÓ, KESERŰEN KATARKTIKUS - ÁGOSTON DÁNIEL (MAN + MACHINE) AJÁNLJA I HATE MODELS DEBÜTÁLÁSÁT.

Nem ez a legerősebb lemezük, sőt talán a legkevésbé erős, de még így is hálásak lehetünk érte. Legyünk.

Tool: Fear Inoculum (Music For Nations/Sony Music, 2019).



tictac650_2.png

https://recorder.blog.hu/2019/09/07/itt_van_minden_katai_tamas_thy_catafalque_ajanlja_a_tool_uj_albumat
Itt van minden – Kátai Tamás (Thy Catafalque) ajánlja a Tool új albumát.
süti beállítások módosítása