Mannequin Pussy: Patience (lemezkritika)

2019.07.19. 09:57, coffinshaker

Bár még csak július van, a legfrissebb lemezét már a legendás Epitaph Records-nál megjentető Mannequin Pussy harmadik albuma szinte biztosan visszaköszön majd az év végi listákon. Lemezkritika a Recorder magazin 74. lapszámából.

recorder_julius_lemez_mannequinpussy.jpgElőadó: Mannequin Pussy

Cím: Patience

Kiadó: Epitaph Records

Megjelenés: 2019. június 21.

Stílus: punk-rock-grunge

Kulcsdal: Drunk II

Marisa Dabice-ék lemezről-lemezre egyre magabiztosabban uralják a rájuk jellemző kaotikus thrash punk-rockot, de a Patience még így hatalmas lépésnek érződik a három évvel ezelőtti Romantic-hoz képest. Egyrészt mert az énekes-dalszerző-frontember végleg megtalálta a saját hangját, ami egyszerre dühös és gyengéd, magabiztos és sebezhető, de mindvégig húsbavágóan őszinte. Másrészt mert a producer Will Yip (Code Orange, Title Fight) segítségével úgy kerültek jobban előtérbe a dallamok és lett változatosabb a dalok dinamikája, hogy közben megmaradt az a fajta erő és energia, ami eddig is kiemelte őket a színtérből.

8.5/10

Kollár Bálint

 

MÉG TÖBB LEMEZKRITIKA ITT.

A zenekar két tagja mesél a Patience kulcsdaláról:


tictac650_2.png

https://recorder.blog.hu/2019/07/19/mannequin_pussy_patience_lemezkritika
Mannequin Pussy: Patience (lemezkritika)
süti beállítások módosítása