„Nem kell hangos rockzenekarnak lenni, hogy figyelmet kapj” - Alice Phoebe Lou-interjú

Alice Phoebe Lou Dél-Afrikában született, de jó ideje Európában él és alkot. Új otthona Berlin, ami nem véletlenül lett a kedvenc pontja a világban. Utazásairól, a német fővárosról és új lemezéről is mesélt, ráadásul huszonhatodik születésnapját Debrecenben ünnepli a héten.

Otthon Waldorf iskolába jártál. Hatással van ez a mostani életedre?

Igen, mindenképp. Nem voltam végig Waldorfos, de a legtöbb ideig igen. Nem is akkor, hanem később volt rám igazán nagy hatással. Ahogyan a világra és a dolgokra tekintek, ahogyan a saját művészetemet és zenémet definiálom. A Waldorf szemlélet megtanított arra, hogy sok dolog érdekeljen, hogy mindig alkossak és hogy nyitott szemmel létezzem a világban. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az a személy legyek, aki most vagyok. Nagyra értékelem azt a tanítást, amit kaptam.

Miért döntöttél úgy, hogy másik kontinensre költözöl? Mi volt a fő motivációd?

Elsősorban az utazás iránti vágy. Erre vágytam mindig is, de a középiskola befejezése után már mindenképp az volt a cél, hogy utazzam és új dolgokat tapasztaljak meg. Közben nagyon élveztem, hogy az utcán zenélhetek és pénzt kereshetek vele. Szintén tetszett, hogy könnyen tudok mozdulni egyik helyről a másikra, spontán tudtam maradni. Ugyanannyira élveztem életem ezen szakaszát, mint most Berlint, ami az otthonom lett. A kulturális élet, az éjszakai élet, úgy eleve az élet minősége és az, hogy biztonságban érzem magam, nagyon sokat jelent számomra.

Előbb Amszterdamban éltél, majd Párizsban, végül Berlinre esett a választás. A felsorolt érvek igazak lehetnek a másik két városra is. Miért épp Berlin?

A művészet és a kultúra itt mindenki számára elérhető és mindenki megtalálja a saját világát. Ráadásul valahogy itt más a hangulat és az élet: nem érzed azt a kapitalista nyomást, hogy folyamatosan dolgoznod kell. Itt van időd élni is.

Formálja a művészetedet Berlin?

Igen, minden bizonnyal. Itt nagyon sok a fiatal, ráadásul szeretnek kimozdulni, így hihetetlen mennyiségű művészet és zene van az utcákon is. Ez mindenképp formál engem is és a zenét is, amelyet készítek. Ez nagyon fontos dolog számomra.

Új lemezed címe Paper Castles. Ez mit jelképez számodra?

Egy gyerekkori kép, ami lefest egy gyermeki képet elém. Kicsit álomszerű, mintha egy alternatív világ lenne. Egy más vetületben pedig van egy kis politikai jelentése is: a hierarchia csúcsán, az országok vezetői mind papírokkal dolgoznak, de közben a sok kastély és vár az átlagemberek számára elérhetetlen, mintha csak a kollektív képzeletünk szüleményei lennének.

Független előadó vagy. Miért döntöttél úgy, hogy nem szerződsz le egyik kiadóhoz sem?

Nagyon sok módja van annak, hogy zenét adjunk ki és megmutassuk magunkat a világnak. Minden előadó különböző, mindenkinek kicsit máson van a hangsúly. Van, akinek a kereskedelmi sikerek a fontosabbak, másoknak pedig nem.  Ezerféle úton lehet haladni, a lényeg csakis az, hogy az előadó értse a zeneipart, annak funkcióit, az üzleti részét és akkor tudni fogja, hogy neki mire van valójában szüksége. Ha ez megvan, akkor boldog lesz és tudja irányítani az életét. Számomra a két legfontosabb dolog a hitelesség és a függetlenség, és nem a kereskedelmi utat bejárni. Ez vagyok én. Élvezem a szabadságomat, nem vágyom nagy hírnévre és pénzre. Szeretek minőségi dolgokat létrehozni, de mindezt underground szinten. Ez végtelenül boldoggá tesz. Keményen kell dolgoznom, de ez így esik jól. Ez számomra az egyetlen út. Van, aki feltölti a zenéjét a YouTube-ra és kap szerződést egy nagy kiadótól. Ez is egy lehetőség, de ez engem nem izgat.

Fotó: Marossy Norbert

Akkor mondhatni, hogy számodra a szabadság a legfontosabb?

Igen. Soha nem válunk teljesen szabaddá, mindig van egy rendszer, aminek a részei vagyunk, vannak szabályok, de ezek kellenek is. A szabadság, amiről beszélek az sokkal inkább az életstílusomra igaz és a hétköznapi életemre. Ha például rossz napom van, csak fogom a cuccaim, lemegyek egy bárba, zenélek és még keresek is vele egy kis pénzt. Szóval szabadon csinálhatom azt, amit a legjobban szeretek. Erre Berlin maximálisan alkalmas. Itt ráadásul egyenlőnek érzem magam minden tekintetben, ami szintén szabadságérzetet ad.

Az idei turnémenetrendedben több fesztivál is szerepel, többek között a debreceni Campus Fesztivál is. Mennyivel nehezebb megszerezni az emberek figyelmét egy zajos fesztiválon, mint egy intim klubban?

Van egy nagyszerű zenekarom, ráadásul az új album dalai kicsit dallamosabbak. Az utcai zenéléssel töltött évek alatt bőven megtanultam megszerezni az emberek figyelmét. Megtanultam, hogy nem kell hangos rockzenekarnak lenni, hogy figyelmet kapj. Ez sokkal inkább az energiákról szól és arról, hogy befogadod az embereket a világodba. Annak a művészete, hogy az emberek azt érezzék, hogy most épp részesei a világodnak. Válaszolva a kérdésedre, szeretek fesztiválokon is játszani. Teljesen más élmény minden helyszín, más tapasztalatokat szerzek és mindegyikre vágyom.

Fotó: Marossy Norbert

Mivel Debrecenben éjfél után játszol, így az már július 19. lesz, ami a születésnapod.

Basszus, tényleg! Erre nem is gondoltam! Ennek most nagyon örülök! (nevet)

Milyen terveid vannak a nyári fellépések utáni időszakra?

Az európai kör után Japánba utazom, nagyon izgatott vagyok. Aztán egy új side projektbe vágok: a neve Strong Boi. Ketten vagyunk benne. Már van pár dalunk, de jelenleg is újakon dolgozunk. A tervek szerint augusztusban válik hallhatóvá az első adag, aztán csinálunk pár koncertet is. Teljesen más, mint a mostani zeném, de ez is én vagyok. Egy másik oldalamat is szeretném megmutatni, ami talán kissé maszkulinabb. Aztán lesz pár koncert otthon Berlinben egy másik zenekarral, illetve már szervezem az első fesztiválomat is. Szóval bőven vannak terveim.

ZÁVADA PÉTER ELMESÉLTE NEKÜNK, MENNYIRE TETSZETT NEKI ALICE PHOEBE LOU A38-AS KONCERTJE

Végül két rövid kérdés.  Mi az eddigi kedvenc 2019-es lemezed?

Connan Mockasin Jassbusters című albuma. Nagyon sokat hallgatom, igazán különleges lett. James Blake is szerepel az egyik dalban. Mindenkinek ajánlom, hogy tegyen vele egy próbát.

Mi a három kedvenc szavad?

Uh, ez nagyon nehéz, de mondom a hármat, ami először eszembe jut. Empátia. Együttérzés. Szeretet.

szerző: Reszegi László

Alice Phoebe Lou július 18-án, csütörtök éjjel lép fel a debreceni Campus Fesztiválon, Facebook-esemény itt

két friss klip Alice Phoebe Lou-tól: