Önkontroll nélkül – Krúbi & Dé:Nash (interjú)

Poénból kezdték, de sokkal nagyobbat szólt, mint gondolták volna. Dé:Nash Tarsolylemez című EP-je letarolta a netet, Krúbi pedig – akinek most jelent meg Zárolás feloldva című EP-je – egy óra alatt adta el az összes jegyet Akvárium-beli májusi koncertjére. Önkontrollról, morálról, rímtechikáról és Disney-slágerekről beszélgettünk. Csepelyi Adrienn interjúja a Recorder magazin 70. lapszámából.

Krúbi, körülbelül egy óra alatt fogytak el a jegyek az Akvárium-beli nagykoncertedre. A menedzsment szerint te nem bíztál ekkora sikerben. Mennyire fogadtál?

Krúbi: Nyolc napra. Nem akartam elbízni magam.

Dé:Nash, a Tarsolylemez egy koncept-EP. Továbbviszed ezt a karaktert és nagylemezben is gondolkodsz, vagy ez egy projekt volt, és már keresed, mi lesz a következő?

Dé:Nash: Inkább az utóbbi. Nem gondolom, hogy ezt a karaktert bizonyos dózison felül érdemes adagolni. Vannak viccek, amik csak egyszer ütnek. Nyilván magában a koncepcióban van még ötlet, lehetőség, meg később jutottak eszembe dolgok, amik nem kerültek fel a lemezre, de szerintem kicsit erőltetett lenne egy nagylemezt szentelni ugyanennek a karakternek.

Szélsőséges reakciókat kaptál?

Dé:Nash: Összességében többségben voltak a pozitívak. Vagy azokból a médiumokból értesültem a kommentekről, amelyek olvasóinak tetszett az EP. Egy-két cikk volt a kormánnyal szimpatizáló lapoknál, amik a saját módjukon értelmezték a szövegeket.

Hazaárulóztak?

Dé:Nash: Egyszerű történetre húzták föl a személyem befeketítését: a kereszténységre – amellyel előszeretettel takarózik a kormány. A kontextusából kiragadtak egy-egy szövegrészletet a Kereszteshadjárat című számból, és más értelmezéssel látták el őket. Olyannal, amivel könnyű felháborodást kelteni. A kormány és a kereszténység ellenségének tüntettek fel, ami egy és ugyanaz ebben a narratívában.

Van bennetek bármiféle félelemérzet a vaskos politikai tartalom miatt?

Krúbi: A félelem szerintem nem jó szó. Nem remegek otthon, hogy mi lesz ebből. Nyilván megfordult már a fejemben, hogy hűha, ebből mi kerekedhet, de nem gondolok erre napi szinten. Nem szeretném cenzúrázni magam, szerintem Dé:Nash sem. Egyelőre eddig szerencsére kevés olyan véleménybe ütköztünk, hogy ebből baj lehet. Aktívan nem politizálunk a zenén kívül, abba pedig a személyes látásmódunkat rakjuk bele. Innentől szerintem ennek nem kéne problémának lennie, hogy valaki arról ír zenét, ami őt személyesen foglalkoztatja.

SZÓKIMONDÓ CÍMLAPINTERJÚ KRÚBIVAL A TAVALY MÁJUSI RECORDER MAGAZINBÓL

De miért van akkor az, hogy ennyire felkapjuk a fejünket az ilyesmire? Miért ilyen szokatlan itthon, hogy valaki – akár humorosan – nyíltan beszél bizonyos dolgokról?

Krúbi: Kevés zenész él meg itthon a zenéből, ezért sokan nem merik bevállalni, hogy bármilyen mértékben is állást foglaljanak politikailag nyilvánosság előtt, mert elvesztik az állásukat vagy kellemetlen szituba keveredhetnek. Talán a mi generációnkban van először az, hogy magától értetődő, hogy ha itt nem kapok munkát, akkor kimegyek Bécsbe. Egyszerűen nem jut eszembe ezen izgulni. Meg nem is akarnék olyan cégnél dolgozni, ahonnan kirúgnak, ha mást gondolok a politikáról, mint ők. E tekintetben most jött el a generációváltás szerintem: a zeneipar jobban el tudja tartani a zenészeket, nem biztos, hogy kell dolgozniuk mellette, és ha kell, akkor is jobban be merik vállalni, mert sosem volt ennyire egyszerű két és fél órányi autóútnyira elhelyezkedni egy nyugati országban.

Te egy az egyben beleálltál a politikai gegbe, Dé:Nash. Nem tartottál attól, hogy beraktad magad egy skatulyába, és akárhová mozdulnál majd innen, nincs esélyed?

Dé:Nash: Nem számítottam arra, hogy ekkora figyelmet fog kapni a Tarsolylemez EP. Azzal kalkuláltam, hogy Krúbi közönségének egy hányada lesz az, aki szeretni fogja. Nem igazán hittem, hogy ezt túl tudja nőni.

Krúbi: Ezt előre amúgy nagyon nehéz látni. Utólag egyszerű azt mondani, hogy magától értetődő, hogy ez működött, de előre nem tudható.

Dé:Nash: Tarsolylemez EP

Pedig van egy primer visszajelzésetek a közösségi médiában, ami korábban nem volt meg ilyen markánsan az előadóknak. Nagyjából akkor értesültél arról, hány embert érdekelsz, amikor megkezdődött a jegyelővétel. Ezzel ma jobban lehet kalkulálni?

Krúbi: Lehet látni, csak nem egyenesen arányos. Van egy csomó hazai előadó, akinek több tízmilliós megtekintése van YouTube-on, de olyan társadalmi réteget szólít meg, hogy száz ember megy el a koncertjére, mert nincs kétezer forintjuk jegyre.

Kikből áll a ti közönségetek?

Krúbi: Kizárólag jófej és gazdag emberekből. Mert nyilván a jófejek lesznek gazdagok, így van felépítve a mai társadalom.

Mely korosztály fogékony leginkább a humorotokra?

Krúbi: A tizenévesektől olyan huszonöt éves korig szerintem.

Dé.nash: Édesapám vele egykorúakkal jár filmklubba, és ott az esemény házigazdája olykor betesz a vetítés előtt videókat, és a Turulra is sor került már. Egy barátom meg negyvenes-hatvanas korosztálynak szokott zenélni, és tőle is kérdezték, ismeri-e ezt a számot. Szóval az Indexnek is köszönhetően a Turul egy idősebb korosztályt is elért.

Édesapád korosztálya mit szól a munkásságodhoz?

Dé:Nash: Nagyon-nagyon megosztó a körükben. Egyszerre terjed úgy, hogy nevetnek rajta és elrettentő példaként is.

Azoknál, akiknek tetszik, átjön az eredeti szándék?

Dé:Nash: Szerintem 98 százalékban igen. A Turul azért elég banális, nem?

Krúbi: Az, hogy irónia, szerintem mindenkinek egyértelmű. Az, hogy teljes mértékben helyesen értelmezik-e, más kérdés. Én azt tippelném, hogy azért túlnyomórészt értik. Pláne, ha egy számnál többet meghallgattak ebből az egészből.

Dé:Nash: Ha valaki csak a V4 KRÚ-t hallgatja meg, előfordulhat, hogy félrecsúszik az értelmezés. Koherens egészként egyértelmű. Nyilván van elenyésző számú ember, aki nem érti.

Krúbi: De ők sok mindent nem értenek.

HOGY ÉRTSÜK: KRÚBI JÓL MEGMAGYARÁZ MINDEN SZÁMOT AZ ELSŐ LEMEZÉRŐL

Krúbi, az új dalaid részben ellépnek ettől a fajta nyílt társadalomkritikától, viszont fontos témákban görbe tükröt tartasz. Azt mondod, civilben nem vagy szexista, rasszista, homofób, sőt – de aztán lazán lebuzizod az Értesítések című dalban Vitáris Ivánt. Mi volt ennek a célja?

Krúbi: Semmi. A Parazol rímel a javasolra.

De most komolyan: hogy van az, hogy egy csomó társadalmi hülyeségre rámutatsz, és közben te is csinálsz ilyeneket?

Krúbi: Nem mondom azt, hogy fölötte állok ennek az egésznek. Én nem igazán próbálok semmit helyesen képviselni, csak írom, ami szerintem érdekes vagy vicces. Önkontroll nélkül kifejezem magam, nem próbálok semmilyen morális értékrendnek megfelelni. Biztos csomó ellentmondás van abban, amit csinálok. A személyemben is.

Az Üzenetek című számod arról szól, miket írogatnak neked a rajongók. Köztük a lányok is. Lehet a rappeléssel csajozni?

Krúbi: Mondjuk úgy, hogy lehetne, ha valakinek ez a célja. Simán. Van sok lány, aki erre nyitott, úgyhogy ha valaki azért akar rapper lenni, hogy csajozhasson, akkor tudom neki ajánlani.

Dé:Nash: Ehhez egyebet nem is fűzök hozzá.

És megírtad az ebben a dalban megénekelt üszkös technót?

Dé:Nash: Az a Rekonkviszta Diszkó. Csak hamarabb megjelent, mint az Üzenetek, aminek egyébként előbb lett kész a szövege, mint a Rekonkviszta Diszkóé. Érted.

Krúbi: Az a telefonbeszélgetés amúgy tényleg lezajlott közöttünk.

Krúbi: Zárolás feloldva

Melyik lesz a következő rajzfilmsláger, amit átalakítasz?

Krúbi: Ha választanom lenne, akkor a Herkulesből az Ez nem lehet szerelem címűt énekelném el. Az a kedvenc Disney-számom. Egy ideig le is volt töltve a gépemen a karaoke-verzió, nyomtam a zuhany alatt.

Miért pont az Aladdin betétdalát írtad át?

Krúbi: Mert nagyon szerettük a nővéremmel, valószínűleg épp akkor néztük újra, amikor jött az ötlet, hogy kellene egy ilyen randizós-bemutatkozós számot csinálnom.

Dé:Nash, téged nem zavar a rappelésben, hogy egyes vélekedések szerint nem is tudsz rappelni?

Dé:Nash: Ezt kommentekben meg szoktam kapni. És tulajdonképpen igazuk is van. Nekem a raphez nem volt semmi közöm, egyedül Bëlgát hallgattam. Viccből csináltam egy gengszterrap-számot, aminek kapcsán a Krúbi megkérdezte a lemeze készítésekor, van-e kedvem szerepelni rajta.

VICCES VIDEÓNK KRÚBIRÓL ÉS DÉNESRŐL (SIC!), MÉG MIELŐTT HÍRESSÉ VÁLTAK VOLNA

Krúbi: Nagyon jó az a gengszterrap. Szerintem tehetsége van hozzá, van egy egyedi, mély hangja és nagyon jól fogalmaz. A rap nagyon énközpontú műfaj, mindenki a saját személyét mutatja. Az, hogy valaki mennyire szórakoztató karakter, sokkal fontosabb, mint bármely más műfajban. Nyilván nem Dé:Nash a legdurvább flow-val rendelkező rapper, de azért nem teljesen jogosak a vádak. A hangja kicsit ilyen Tyler, The Creator-ös. Ez társul azzal, hogy választékosan fogalmaz, szórakoztatóan beszél, és jó témákat hoz.

Dé:Nash: Erre az elhangzottak alapján annyit reagálnék, hogy aki engem minősít, az Tyler, The Creatort minősíti.

Te hogyan írsz szöveget? Ritmikához, rímképlethez keresed a szavakat vagy a mondanivaló határozza meg a végeredményt?

Krúbi: Nagyon ritkán diktál a forma, inkább jegyzetszinten van meg, hogy mit akarok mondani, és addig gyúrom a szöveget, hogy minél jobb legyen a ritmika, a dallam, azzal szórakozom mostanában sokat, hogy félig ének, félig rap váltogatva, de az éneklés ugyanúgy ki legyen dolgozva flow-ban meg ritmikában, mintha rap lenne. Most a második nagylemezemen dolgozom, nem korlátozom magam semmilyen szempontból. Az sem cél, hogy amit kiadok majd, az száz százalékig egy műfajhoz tartozzon. Legyen jó – aminek meg hívni akarják az emberek, az már az ő dolguk.

Szerző: Csepelyi Adrienn

Fotó: Lékó Tamás