Marisa Anderson: Cloud Corner (lemezkritika)

„A legjobb meg nem jelent Six Organs Of Admittance-lemez” - írta egy kritikus Marisa Anderson nagykiadós debütálásáról. De vajon igaza volt-e? És hogy jön ehhez John Fahey és a Tinariwen? Elmondjuk.

Kiadó: Thrill Jockey

Megjelenés: 2018 június 15.

Stílus: instrumentális gitárzene, blues, folk

Kulcsdal: Cloud Corner

Eddigi lemezein Marisa Anderson nem tudott több lenni, mint a John Fahey-féle iskola éltanulója; első nagyobb kiadónál megjelent albumán viszont egyszerre tiszteleg a gyökerei előtt és mutat túl rajtuk. Utóbbi valószínűleg annak köszönhető, hogy ezúttal nem volt egy meghatározó idea (mint például a 2013-as Traditional And Public Domain Songs esetében), így a tuareg vagy mexikói hatások, hangszerek (requinto jarocho, charongo) legalább akkora teret kaptak, mint a kiindulópontot jelentő fingerpicking technikája. A végeredmény pedig időtlen, evokatív gitárzene, amelynek látszólagos puritánsága mögött elképesztő mélység(ű érzelm)ek rejtőznek.

8/10

Kollár Bálint

a lemez: