Az 51. Recorder magazin Norvégia & zene fókusztémájában az ország poptörténetének két részes áttekintése után íme, Norvégia legjobb poprockalbumai (a folknak, jazznek, metalnak külön gyűjtés dukálna). Időrendben haladunk, mind kötelező hallgatnivaló – keretesben pedig még húsz másik izgalmas, ajánlott LP: az első húszból éppen kiszorult remekművek, egykor nemzetközileg is jegyzett, de mára inkább elfeledett szuper lemezek.
a lemezek a címre kattintva hallgatók:
Terje Rypdal
(1968)
A jazzgitáros első albumán megkapó pszichrockos-pszichfolkos keretbe helyezett avantgárdot, fúvósdús, meleg jazzt (a másik nagy, Jan Garbarek is fúj) és ezzel jópárat le is fektetett a norvégok meghatározó zenei stílusai közül az ország első kiemelkedő lemezén.
a-ha
(1986)
Norvégiát a nemzetközi zenetérképre helyező Take On Me szintipopklasszikus után az a-ha második lemezével ért csúcsra, útmutató egyensúlyban a digitális, szintis 80s sound és a szofisztipop, Harket pedig igazi, hűvös crooner – már itt.
Motorpsycho
1994)
Norvégia legnépszerűbb, legkitartóbb és igen, a helyiek szerint legjobb rockzenekara a kilencvenes évekbeli csúcskorszaka óta is máig képes megújulni. Pszichrock, zajrock, indierock – még négy-öt másik lemezt kiemelhettünk volna.
Turbonegro
(1996)
Itt is nehéz volt választani, hiszen a következő, némileg erősebb nemzetközi reputációjú 1998-as Apocalypse Dudes is perfekt, de mégiscsak itt tökéletesítették ki ellenállhatatlan garázs-, glam-, punk-, hardrock mixtúrájukat.
Biosphere
(1997)
A norvég elektronikus zene első kimagasló alakja ott volt az ambient house/ambient techno alapjainak lerakásakor, erre az albumra pedig végképp karakteres, letisztult megszólalást szült, a műfaj egyik klasszikusa.
Those Norwegians
(1997)
A legjobb alig ismert norvég-lemez, ami azért is fura, mert nagyon ismert későbbi sztárok korai próbálkozása. Mit próbálkozása! A Röyksopposok és Rune Lindbæk house-t és diszkót kereszteznek fenomenálisan.
Röyksopp
(2001)
Az a-ha és a black metal után legközelebb a norvég elektronika érte el a világ ingerküszöbét és a Röyksopp lett a felmutatható sztárzenekar. Valószínűtlen, egymilliós siker ez a fékezett tempójú, hangmintanehéz chill-klasszik, ami ráadásul meglepően jól is öregedett.
Xploding Plastix
Amateur Girlfriends Go Proskirt Agents
(2001)
Breakbeat, nu-jazz, triphop, idm: ezekből gyúrta szintén kissé elfelejtett remek debütjét az oslói duó. Vidám, ravasz, fülbemászó anyag, a műfaj sok más előadójával szemben remek arányérzék jellemzi őket.
Kings Of Convenience
(2004)
A bergeni elektronikusok haveri körébe tartozott egy akusztikpopos duó is, ami a Röyksopp-pal egyidőben lett külföldön is népszerű debütjével, ám a csúcs ez az ahhoz sokban hasonló, finom, meleg második LP. Legjobb kandalló-lemez evör.
Erlend Øye
(2004)
A Kings Of Convenience egyik fele szólóban és más zenekarral is kitért az elektropop felé, legemlékezetesebb ilyen munkája ez a műfajból (mixlemez) és sorozatból (DJ-Kicks) is kiemelkedő, mixre ráéneklős csodabuli.
Sondre Lerche
(2004)
A számos remek norvég dalnok közül nem véletlenül Lerche futotta be a legnagyobb nemzetközi karriert. Mestere a dalformátumnak, és ez a masszív relaxálással felérő második LP egy hatását soha nem vesztő örökzöld.
Annie
(2004)
Vannak érvek amellett, hogy ez minden idők legjobb elektropoplemeze – és nem olyan nehezen védhető érvek azok. De hogy a rajta szereplő My Heartbeat hatását semmi más nem tudja, az tuti: egyszerre libabőröztet, indítja be a könnycsatornát és okoz eufóriát.
Datarock
(2005)
Szintetizált örömzene, az LCD Soundsystem norvég testvérei ők: dancepunk diszkóból, funkból, minimalwave-ből, korai elektronikából, garázsrockból, new wave-ből, lofirockból. Mindez fapofahumorral.
120 Days
(2006)
Kapott némi nemzetközi figyelmet a 120 Days hasonlóan erős két lemeze, de nem eleget. Más magyarázat nem lehet arra, hogy ez a krautból, space-synth-ből, posztpunkból kevert indierockzenekar nem futott be karriert.
Bertine Zetlitz
(2006)
Zetlitz hazájában az ezredforduló ünnepelt popsztárja volt, talán senki nem nyert annyi helyi Garmmy-t mint ő, legjobb albumát mégis nagy sikerei után készítette el. Mintaszerű északi elektropop.
Lindstrøm
(2008)
A korai 12”-es space discókat összegyűjtő It’s A Feedelitiy Affair is kötelező, de a műfaj csúcslemeze egyértelműen ez a három nagyon hosszú számot tartalmazó LP. A közel félórás címadó még rövid is.
Shining
(2010)
Ötvözni a két legközhelyesebben norvég zenét, a metalt és a jazzt? Az avantgárd, experimentál, posztminden Shining lemezről-lemezről egyre masszívabb és súlyosabb megvalósítással állt elő. A Blackjazz minden korábbi helyi nyomasztásnál letaglózóbb.
Todd Terje
(2014)
A norvég nu-disco másodgenerációjából Terje életműve kimagaslik, és azt ez a sokáig érlelt, de tökéletesre csiszolt debütlemez koronázza meg. Még Bryan Ferry is olyan fenséges rajta, mint nagyon régóta nem.
Susanne Sundfør
(2015)
Sundfør Zetlitz-hez hasonlóan több helyi sikerlemez után ért csúcsra, ám ő ezzel nemzetközileg is szép figyelmet vívott ki magának. Eddigre a folkos kamara-artpopból kamara-elektropop lett, de olyan nagyívű, hogy máig csodáljuk.
Jenny Hval
(2016)
Az utóbbi évek legnagyobb elismerést kivívott norvégja egyértelműen Hval, aki már Rockettothesky néven kiadott folktronikás LP-ivel is aratott hazájában, de a legutóbbi öt albumából álló, minimalista avantpoplemez-sorozata itt csúcsosodik ki.
Dömötör Endre
+20 ajánlott norvég album
Bel Canto: Shimmering, Warm & Bright (1992)
Nils Petter Molvær: Khmer (1997)
Midnight Choir: Amsterdam Stranded (1998)
Madraguda: Industrial Silence (1999)
Jagga Jazzist: A Livingroom Hush (2001)
Thomas Dybdahl: …That Great October Sound (2002)
Ralph Myerz And The Jack Herren Band: A Special Album (2003)
Supersilent: 6 (2003)
Deathprod: Morals And Dogma (2004)
Susanna And The Magical Orchestra: List Of Lights And Buoys (2004)
Serena Maneesh: Serena-Maneesh (2005)
Ane Brun: A Temporary Dive (2005)
Margaret Berger: Pretty Scary Silver Fairy (2006)
Marit Larsen: Under The Surface (2006)
Ida Maria: Fortress 'round My Heart (2008)
Prins Thomas: Prins Thomas (2010)
Casiokids: Topp stemning på lokal bar (2010)
Razika: Program 91 (2011)
I Was A King: You Love It Here (2012)
Emilie Nicolas: Like I’m A Warrior (2014)
