A jövőbe nézni csak játékosan, „wishful thinking”-módon érdemes: a Recorder magazin 5. születésnapja alkalmából a zeneipar különböző területein dolgozó szakembereket kértünk arra, jósolják meg, mi történik öt év múlva a zenével, a zene körül. Öt pozíció, öt vízió. Elsőként Nótári Péter írt a lemezipar jövőjéről, most Kitzinger Dávid elmélkedik arról, hogy mi történik öt év múlva a digitális zenében. Globális streamingcégből pont kettő marad talpon, és lábra kap egy használható hazai online zeneszolgáltatás is, de a rádiók sem esnek el, jósolja a digitálistartalom-üzletet több oldalról is jól ismerő szakember. Íme, a 45. Recorder magazin Pluszmínusz 5: ötéves a Recorder előretekintő fókusztémájának második cikke.
Név: Kitzinger Dávid
Életkor: 40
Mit csinál? online licensing vezető
Hol? Artisjus
Mióta? 2011
És előtte? Kirowski, Neumann
Digitális zene 2021
Karl Popper filozófus szerint a jövő megjósolhatatlan. A társadalmi változásokat meghatározzák az előrejelezhetetlen technológiai változások. A zene előállítása, terjesztése, divatja szintén egy technológiailag meghatározott társadalmi jelenség. Senki nem látja, mi jön. Én sem tudom, mi lesz. Talán csak egyet: amíg a földgolyó kerek, mindig lesznek publisherek.
A vízcsapból is zene folyik
A zene úgy közművesedik, ahogy a folyóvíz az otthonunkban. Megszokottá válik az egyszerű, gyors, igény szerinti hozzáférés. Értéke elmosódik, csak hiánya tűnik majd fel, pont mint áramszünetkor. A versenyfutás azért folyik, hogy ki tud majd stabil üzleti modellt kínálni, ahol észre sem vesszük a költségeket.
Csak egy-kettő maradhat
Az internetes üzlet globális versenyében megtanultuk, hogy csak a lúzerek tartanak a második legjobbal, még akkor is, ha az éppen pont jobb lenne. Így nyírja ki szép lassan az alternatívákat a közönség segítségével a legnagyobb. A győztesek oldalán masírozunk az igazi vereség, a választék csökkenése felé. Persze fognak pusmogni csodálatos startupokról, indiai vagy kínai fekete lovakról, de ezek mind el fognak vérezni a zeneipari érdekszövetségek világában.
Mesterséges falak
Szóval lesz végül két darab streamingszolgáltató. Az egyik túl sokat tud rólunk, a másik egy nagyon kényelmes, de szűk ökoszisztémába terel. Egyik sem lesz független a nagy zeneipari mamutoktól. A freemium modell a növekedés után egyre tarthatatlanabb lesz. Exkluzív kiadványokkal próbálják magukhoz kötni az új belépőket, ahogy a kábelszolgáltatók vagy a játékkonzolgyártók is próbálják két részre osztani a nézőket vagy a gamereket. A táborokon belül meg lesz a zeneszolgáltatók szociális csomagja, és az újdonságzabálók, luxusfogyasztók extra családi csomagja.
A kihagyhatatlan middleman
A publishereket, vagyis a zeneműkiadókat érdemes figyelni. Ők a zeneipar horgászúszói. Mindig a víz felszínén lesznek, ha mozognak, kapás van, és csak annyi időre kerülnek víz alá, amíg fárasztják a nagy fogást. A Napster idején mindenki temette az egész zeneipart, de a publisherek és kapcsolódó kiadóik újra erősek és nincs az akaratuk nélkül életképes üzleti modell. Résztulajdonosok a legnagyobb streamingszolgáltatásokban, egyre nagyobb kontrollt gyakorolnak a repertoárjuk felett, ahol lehet, megkerülik a jogkezelőket, az életképtelennek ítélt modellekből egyszerűen kivonják repertoárjukat. Jelenleg 11 millió dal áll az öt legnagyobb zeneműkiadó kezelésében, amivel a digitális forgalom 75%-át bonyolítják. Az internetes gazdaság mamutképző logikáját követve egyre szorosabb szövetségi tömböket alkotnak a nagy publisherek, a streamingszolgáltatók és a közös jogkezelők.
Ízlés gráf
Sokat várnak zeneipari látnokok a big datától, az ízlés feltérképezésétől. De komolyan, használt már valaki tényleg jó tartalomajánlót? Mert én nem. Évek óta minden új feltörekvő versenyző úgy kezdi, hogy ez most tényleg működik. A big datát amúgy sem ízlés térképezésre, hanem nagy tömegű hulladékadat újrahasznosítására találták ki. Az ajánlásra a dj-ket, szerkesztőket és haverokat találták ki. Akinek se bátyja, se haverja, annál akár működhet is egy ízlésgráf.
Szabadabb rádió
Mióta is temetik a rádiót? Legalább hatvan éve. Túlélte a tévét, az írható cd-t, a torrentet. Igaz, hogy bajban vannak az óriási rádiós hálózatok, de ez inkább éppen a rádiózás új szabad korszakának előjele lehet, mint a 70-es évek vagány kínálatú helyi FM rádiói. Az exkluzív címek mellett jelenleg éppen a szerkesztett zenefolyam a nagy streamingszolgáltatók legfontosabb versenyterepe.
Örök gyűjtők
Az igazi zenebolondoknak legalább olyan jó lesz, mint most a sok perifériális gyűjtő, felfedező, zeneajánló szolgáltatással. A gyűjtők vinyleket fognak gyűjteni. Bár ez már nem nagy újdonság annak, aki járt korunk Keravilljában. De van durvább is, a cd is gyűjtői termék lesz. Figyelem, újraéled a szívküldi mix cd! Mindegyik egyedi kézműves darab, amiben a törődés kézzelfogható. Lesznek olcsó dizájnos cd-lejátszók bluetooth-kapcsolattal.
Magyar ugar
Szögezzük itt a végén le: hogy mi lesz a világban és mi lesz Magyarországon, az két különböző dolog. Mert bár tudjuk, hogy a streaming a jövő, az kicsit aggasztó, hogy Magyarország teljes lakosságának 1,5%-a fizet elő zenére. Azt hiszem, ezt a számot először négy évvel ezelőtt írtam be egy üzleti tervbe. Azóta még mindig csak várjuk, hogy a kieső cd-eladási bevételeket pótolja az online forgalom. Várjuk, hogy lábra kapjon egy hazai szolgáltató, amelyik nem csak ismeri a magyar repertoárt, de meg is akarja mutatni nekünk. Oké, öt év múlva lesz ilyen. És ahhoz képest a Petőfi rádió könnyes szemmel emlegetett korszaka jelentéktelen esemény lesz a magyar pop történetében.
Kitzinger Dávid
fotó: Hámori Zsófi
