A szintizés szintézise – Ákos a Hangszerkollektorban

Ákos a három évvel ezelőtt megjelent 2084 című, valóban szólóban rögzített, szintipophoz visszatérő lemeze után jelentkezett most új albummal: a szeptember legvégén kijött Még egyszer címéhez hűen ezúttal az egykori Bonanza Banzai-os zenésztársával, Hauber Zsolttal való közös munkához is visszatérés. Ha már ennyire hangsúlyos a szintikérdés, hát utánajártunk, hogy Ákos melyik hangszereket szereti a legjobban. Hangszerkollektor nevű vadonatúj rovatunkban zenészek eszközgyűjteményeit mutatjuk be, elsőként tehát a tavalyi dupla Aréna-koncertjéről készült dvd+2cd-s kiadványt (Dupla Aréna 2014 koncertfilm) jövő héten bemutató és közben idei, december 16-17-ei dupla Aréna koncertjére készülő Ákos kalauzol hangszerek és azokból kicsalt hangok között.

Ákos kedvenc szintetizátorai, mintavevői

(Szigorúan csak azok, amelyeket rendszeresen használok, ennél sokkal több van!)

Hardver szintik:
- Roland JV-2080
- Roland JP-8000
- Roland SH-01 Gaia
- Moog Slim Phatty
- Radikal Accelerator
- HardSID4U (jobbra)

Szoftver szintik:
- GeForce impOSCar 2
- u-he Diva
- Rob Papen Punch
- minden Native Instruments-szinti, de főleg: 
          Massive
          Pro-53
- minden Arturia-szinti, de főleg: 
          MiniV
          CS80 V
          Jupiter-8V
- minden Cubase-szinti, de főleg: 
          Retrologue
          Padshop

Mintavevők:
Hardver:
- E-mu 4XT
Szoftver:
- Native Instruments Kontakt 5

- Melyek a számodra legfontosabbak?

- Csak a fontosakat gyűjtöttem össze! (nevet)

- Ha csak egyet vihetnél magaddal egy lakatlan szigetre, melyik lenne az?

- Ez állatkínzás! Egy sampler nyilván nem szinti, de a határok mára elmosódtak: a szintézisben ismert elemek – rezonáns szűrő, burkológörbe, LFO stb. – megjelennek a mintavevőkben, a wavetable-szintik meg mintákat használnak. Szóval valószínűleg sampler lenne az az egy és akkor Kontakt (balra). Egyszerűen brutális. A legutóbbi kiadás az 5-ös verziószámot viseli, szintetizátorokat megszégyenítő hangmanipulációs képességei minden alkalommal lenyűgöznek. Néhány éve kölcsönkaptam egy régi Clavia dobgépet, jó néhány hangot mintavételeztem belőle. Az egyik felvételen a kikapcsolás kattanó hangja is megmaradt. Bekattantam és a magam szórakoztatására kezdtem a reccsenetből használható hangszínt gyártani a Kontakttal. A féloldalas négyszögjelet gyalulgattam, loopoltam (ez lett belőle), aztán kapott normális burkológörbét, szűrőt, effektet, combfixet – és láss csodát, pár perc alatt a rút kiskacsából így lett dögös MILF. Azaz, akarom mondani, használható, egyedi szintiszőnyeg.

- Melyikhez fűződik szokatlan vagy érdekes történeted?

- Sok horrorsztori kering a régi mintavevőkről, amelyek még SCSI-csatolós merevlemezekkel működtek. Az én régi E-mu mintavevőm például láncba volt fűzve a PC-vel, azon meg Win ’95 futott talán, szóval ez nem tegnap volt. A ’98-as Ikon lemez már leadásra várt, amikor minden előzmény nélkül egy szép napon a mintavevő nem látta többé a merevlemezt. Minden az E-mun volt, még az éneket meg a gitárokat is abba vettem, mert még nem volt rögzítőm. És évek munkája egy pillanat alatt, huss, elszállt. Ekkor éreztem először fizikai rosszullétet ilyen veszteség nyomán: elzöldültem, elájultam. Aztán pánikban kutattam fel egy számítógépes gurut, aki „csak” annyit kért tőlem, hogy hozzak neki egy vinyót ugyanabból a gyártási sorozatból, mint ami tönkrement. Hogy erre mennyi esély volt 17 évvel ezelőtt Budapesten, azt ne is kezdjük el elemezni, de sikerült. Végül hexadecimális editorral, DOS alatt írta újra a merevlemez fejlécét, bitenként. És csodák csodája, felélesztette a vinyót, az album megjelenhetett, Kertész Tibor neve pedig az eposzi „Adatmentő” jelzővel kiegészítve került fel a borítóra, a köszönet rovatba. A 2084-re, mint egyszemélyes, szerzői szintis lemezre nagyon készültem, a magyar forgalmazónál fellelhető komplett muzeális Roland-arzenált a stúdióba kértem, aprólékosan mintavettem a legjobb régi hangokat. A halomban megtaláltuk Demjén Ferenc régi, kissé borszagú vokóderét is. Az eseményt videó örökíti meg (1:00-től).

- Az új lemezhez melyikeket használtad a leggyakrabban?

- A Még egyszer album saját szerzeményeihez talán a Gaia (balra) és a Radikal hardszintiket használtam a legtöbbet, a szoftverek közül az impOSCart és a Divát. A zenék jelentős részét Zsolt hozta, ő előszeretettel nyúl mostanában a Spire (Reveal Sound) szoftszintihez és az Omnisphere 2-höz. Az is fontos, hogy nálunk soha nem szól a szintetizátorok nyers hangja, mindig áteresztem őket valami vason, komolyabb előfokon, izmos kompresszoron, hardver hangszínszabályzón: ezek sokat változtatnak a hang karakterén.

- Melyik hangszer milyen kedvenc előadóhoz, adott kedvenc dalban megszólaló hangzáshoz kötődik?

- Az Arturia szoftverei legendás szintik hangját modellezik, ez a cég sportot űz abból, hogy régi hangokat teremtsen újra. Érdemes a honlapjukat böngészni, ahol ikonikus dalokhoz társítják a hangszeremulációikat. Vangelis a Yamaha CS-80-ast használta a Blade Runner mindenki által ismert főtémájához: egy ilyen holmi 50 kiló, a nagy nehezen kicsiholt hangszínt nem tudja eltárolni, nem mellesleg a harmincévesnél is idősebb, karbantartásigényes eredeti darabok mostanában nagyjából 15 ezer dollárt kóstálnak az eBay-en. Úgyhogy ha valaki félórára Vangelis akar lenni, szuper megoldás a CS-80 V, azaz a szoftververzió (jobbra). A régi mintáim között még megvan nagy kedvencem, Peter Gabriel „shakuhachi” motívuma. Ez az E-mu Emulator II gyári hangbankjának része volt, a So lemez Sledgehammer című gigaslágerében is megszólal, de ugyanez a minta hallható a Tangerine Dream Le Parc című albumán, Sade Love Is Stronger Than Pride című lemezén és Roger Waters is használta a Radio KAOS-on.

- Hova állsz az ’analóg vagy digitális’-kérdésben? Melyik mikor lehet jobb választás?

- Egy hangszernek egyetlen dolga van, hogy inspiráljon. Bizonyos megszólalási minőség mellett tökmindegy, hogy analóg vagy digit. Az erről szóló vita mindig a zenélés helyett folyik. Olyan ez, mint régen a nagy harcok, hogy PC-n vagy Mac-en dolgoznak-e a profik. Ennek se értelme, se jelentősége nincs, a közönséget, a hallgatót egyáltalán nem érdekli.

ÁKOS A KARCOLATOK CÍMŰ LEMEZÉRŐL.

Szintetizátorjellemzések:

HardSID4U (a fenti keretesben)

Alig 28 évvel ezelőtt, az 1987-es Csillag születik tehetségkutatóra beadott demóinkban használtunk utoljára Commodore64-hangokat, még az eredeti készülékből. Néhány éve kezdtem újra felfedezni ezt a hangzást a HardSID4U szintetizátor jóvoltából, amelyet Téli Sándortól, a 8-bites hangszer magyar fejlesztőjétől egyetlen érdeklődő e-mail nyomán kaptam ajándékba. Ezt a példátlanul nemes gesztust ezúton is köszönöm!

Roland GAIA SH-01

Ortopéd műanyag kinézet, béna külső trafós kivitel: a Gaia kicsit olyan, mint egy játéknak álcázott fegyver vagy laza hájréteg alá rejtett acélos hasizom, esetleg sápatag programozóból előtörő tízdanos karate-mester. Sehol egy LCD, mindenütt potméterek, 21 hullámforma, köztük a hírhedt SuperSaw, durva szűrők, detune, LFO. A szíve digitális, de a lelke (és a hangja) elég meggyőzően analóg. Szinte könyörög, hogy sanyargassuk, vinnyogtassuk. A gyárilag programozott kamu-dance hangokat hallva az ember rájön, hogy talán érdemes tiszta lappal indulni és legyártani a saját hangszíneket. A D-beam kontroller remekül működik és látványos is: ha koncerten hadonászással varázsoljuk a hangot, az komolyan javíthatja a csajozási esélyeket. Nem csak szinti és kontroller ez a kis játékzongorának kinéző vadállat, de audio/MIDI interface-ként is használható. A 2011-es arénakoncertünkön majdnem minden dalban hallatta a hangját, csakúgy, mint a Karcolatok 20 jubileumi előadásain 2013-14 során. 

Illusztrációul a Future Music magazin Gaia-hangmintái:
- Háztáji trance
- Szeretne Prophet lenni a saját hazájában
- Apád nem volt üveges – GlassDistortion
- “Hol a bomberdzsekim?”-arpeggio

Moog Slim Phatty

Atom hang, atom kontroll, atom minden, őrülten melegszik, és őanalógsága tud rettentő hamis is lenni. Gyakran berántom a hangját mintavevőbe, hogy polifón ügyekre is tudjam használni. Az az overdrive! Az a szűrő! Idén abbahagyták a gyártást, mert már nem lehet beszerezni hozzá egy csomó alkatrészt, úgyhogy minden megmaradt darab minden bizonnyal felértékelődik majd. 

Saját minták a Slim Phattyból:
- Doboljunk a szűrőn!
- Ez nem virtuális, hanem valódi analóg hörgés
- A filter része külső hangforrásokkal is használható. A szörnyeteg ketrecébe egy ártatlan dobloop-ot dob a szadista ápoló, majd kéjtől csillogó szemmel hallgatja a széttépett hangminta haláltusáját.
- Oszcillátor már nem is kell: önmagától is begerjed a szűrő.

Rob Papen PUNCH

Aki nem mintákra akar építeni, annak jól jöhet egy olyan komolyabb dobszinti-program, mint a Punch. Persze mintákat is lejátszik, de nem ez a lényege. Szokatlan felhasználói felület, izmos hangok, belső effektek, minden paraméter automatizálható. Az alábbi példában a zajgenerátorral előállított lábcin-szerű hang szűrőjét a velocity vezérli. Emellett a bélmozgás hangjaira emlékeztető ütőhangszereket külön kimeneten a beépített ismétlő gondjaira bízzuk – a delay természetesen a nóta tempójához igazítható, de attól független is lehet. A hangminta második körében a komplett dobszett hangológörbéjét huzigáltam. Ilyenkor a szintetikus hangok hangolódnak, a mintaalapúak meg nem. Durva.

GForce impOSCar 2

Egymilliárd gyári hangszín, mind kifogástalan és azonnal dalírásra ingerlő, de persze rommá csavarni az igazi. Az unison mód letaglózó, a basszusoktól rezeg a gatyakorc, minden arpeggio preset szinte egy kész nóta. Hogy hogyan lehet “vashangot” kicsavarni egy szofthangszerből, nem tudom, de zseniális.

- Doc Martens-basszus
- „Rádfeküdnék”-analóg pad
- 80’s Multifilter (füstszűrős)
- Krémes, selymes, puha, de tüzes. És lüktet! Ilyen az ideális… arpeggio
- A vége a kegyelemdöfés: a szintetizátor motorján át lehet küldeni bármilyen hangot, tehát az impOSCar 2 inzert effektként is használható! Az alábbi csak egy gyors példa – a fenti Slim Fatty által már kibelezett hangminta az áldozat ismét –, de így is egyértelmű, hogy multieffektként működik a hangszer: a rezonáns szűrő, a kórus és a delay mellett érdemes figyelni, ahogyan a Gate (kapu) változó szabályozza az effektig eljutó hang hosszát. Le lehet savazni mindent a kezdő tranziensig, a füstös delay-csíkot húzó pergőt meg egyetlen potirándítással átengedjük a kapun. Magyarország portásország! „Hová lesz a séta?”

interjú: Dömötör Endre
fotó: Juhász Viktor

további fotók a hangszerekről: