Egy évvel ezelőtt azt írtuk itt 2012-ről, hogy "eseménydús, de alapvetően a vártnál csendesebb év volt, amelyet a már 2011-ben is meghatározó trendek domináltak. Azt is mondhatnánk, 2012-ben erőgyűjtés folyt 2013-ra, amikor nagyon sok, a digitális zenében nyitott kérdésnek el kell dőlnie." Lényegében ugyanezt mondhatjuk el a digitális zeneipar idei évéről is, azaz 2013 szintén izgalmas, eseménydús év volt, ám azok a bizonyos fontos nyitott kérdések messze nem dőltek el. Digitális zeneipari évösszefoglalónk.
A streaming átveszi a hatalmat
2013 egyik legmeghatározóbb zeneipari fejleménye a streamingszolgáltatások zenepiacokra gyakorolt hatása volt. A 2013-as adatok alapján egyértelmű, hogy a streamingszolgáltatások népszerűsége meredeken nő. Az ugyanakkor több tényezőtől - így az egyes piacok fejlettségétől és digitális kultúrájától - függ, hogy ez a növekedés az adott ország zenei bevételeit is növeli vagy csak az ipar többi, összezsugorodó területétől vonja el gyorsabban a fogyasztókat. A nagyon fejlett digitális kultúrájú skandináv országokban a zeneipari bevételek növekednek, méghozzá a bevételek 80-90%-át kitevő digitális szegmensnek köszönhetően. A nagyobb piacokon ugyanakkor már vegyes a kép; a németeknél például növekszik a digitális szegmens, de csak a teljes zeneipari bevételek alig több mint ötödét teszi ki.
Csökkenő letöltési piac és hatása az Apple-re
2012 végén még arról számolhattunk be, hogy "a statisztikák alapján 2012 az elmúlt 5 év legeredményesebb, legnagyobb forgalmú karácsonyát hozta. Éves szinten pedig a digitális bevételek 10%-ot meghaladó növekedést produkáltak!" Mindez aztán 2013 első felében drasztikusan és drámaian megváltozott, a digitális letöltések ugyanis a tengerentúli piacokon elkezdtek csökkenni. Az ok egyértelműen jól azonosítható: a streamingszolgáltatások térnyerése.
Mindez az egyedi letöltési piacot uraló Apple számára a legrosszabb hír, hiszen a piac leívelése előrevetíti az iTunes bevételeinek csökkenését is. Ez pedig nem megengedhető az Apple számára, így a cég zenei stratégiájának módosítására kényszerült - előbb mint gondoltunk. És mit tett az Apple? Igen: belépett a streamingpiacra. Zeneipar szakemberek már az Apple felhőalapú terméke, az iTunes Match megjelenésekor hiányolták a cég portfoliójából a streamingszolgáltatást, akkor azonban még pont az egyedi letöltések kannibalizálásának elkerülése végett nem jöttek elő vele, bár technológiailag már akkor is készen álltak volna rá. 2013-ban azonban a streaming előretörése lépéskényszerbe hozta őket, ennek eredményeként pedig megszületett az iTunes Radio, az Apple ingyenes adaptív rádiószolgáltatása. Tim Cook és csapata alapvetően semmi újjal nem rukkolt elő, lényegében az abszolút piacvezetőnek számító Pandora funkcionalitását másolták le és integrálták az új operációs rendszerbe, az iOS7-be. Az első szűk három hónap alapján kijelenthető, hogy az iTunes Radio nem tudta megrengetni a Pandora helyzetét és a biztató indulás ellenére egyelőre nem számít megkerülhetetlen piaci szereplőnek. Mindez 2014-ben természetesen változhat, hiszen egy pillanatig se feledjük: a média-, illetve mobilipari cégek számára a streamingszolgáltatások alapvetően a mobil ökoszisztéma értékesítéséhez szükséges eszközök, azaz egy Apple méretű cég számára a készülékértékesítés marketingeszközének tekinthetők.
Streamingszolgáltatást indított a Google
Természetesen nem csak az Apple épít gőzerővel mobil ökoszisztémát. Hanem a Google is, amely bár szinte teljesen ellentétes megközelítést alkalmaz zenei és mobil stratégiájában, mint az Apple, mégis 2013-ban lényegében ugyanoda jutott el, azaz saját streamingszolgáltatást indított.
A Google Play Music All Access tulajdonképpen a sikertelen Google Music evolúciója streaming irányba.Sok minden próbál egyszerre lenni, ami általában nehéz. A fő irány természetesen a zenestreaming, így minden nagyobb kiadó tartalmai megtalálhatók a szolgáltatásban, a felhasználók több mint 10 millió dalból szemezgethetnek, hozhatnak létre előadó alapú adaptív rádiókat, lejátszási listákat. A platformban a streaming és a felhő nagyon könnyen átjárható, azaz akár saját, felhőben tárolt zenei tartalmainkból is indíthatunk online rádióadót. Mégis, a szolgáltatást használva, böngészve hiányérzetünk van a mai napig. A Google ugyanis semmi mást nem tett, minthogy a legfontosabb funkciókat átemelte más szolgáltatóktól és egy abszolút szabványosnak mondható árazás mellett piacra dobta.
Zenei szolgáltatást indít a Youtube
Az, hogy a Google zenei stratégiája némileg csapongó így az év végére vált egyértelművé, amikor is ellepték a nagyobb nemzetközi blogokat a Youtube zenei szolgáltatásával kapcsolatos hírek. A napvilágra került információk alapján a szolgáltatás - a Spotifyhoz hasonlóan- kettős felépítésű lesz, azaz lesz egy ingyenes része, amelyben hirdetések szakítják majd meg a zenehallgatást, és lesz egy prémium, előfizetési díj ellenében igénybe vehető része. Az ingyenes rész elsősorban dalokra koncentrál majd, míg a prémium szolgáltatás egyik fő hozzáadott funkciója a teljes albumok streamelési lehetősége lesz, valamint a zenei videók is itt lesznek az albumokhoz kapcsolva elérhetők. A hírek szerint a Google stratégiája az, hogy a Youtube zenei szolgáltatása elsősorban a fiatalabbakat célozza meg, így sok tekintetben a Google All Access párjának lesz tekinthető.
Európában a Vevo
Persze nem véletlen, hogy a Google egyre nagyobb erőforrásokat koncentrál a Youtube-ra és annak tartalmi részére. Az anno a Google közreműködésével (is) létrehozott prémium zenei videószolgáltató, a Vevo ugyanis az elmúlt évek egyik legnagyobb sikertörténete, ami 2013-ban is folytatódott. A tavalyi Facebook-integráció után a Vevo dizájnt váltott, hogy inkább a tartalomfogyasztásra ösztönözzön. Az év legfontosabb eseménye azonban nem is ez volt a Vevo kapcsán, hanem az, hogy beléptek a német zenei piacra - ahonnan viszont a Youtube különböző jogi problémák miatt inkább kivonul, mint, hogy erősítené jelenlétét. A Vevo európai terjeszkedése, és úgy általában a most már évek óta tartó meredek ütemben való növekedése egyértelműen jelzi, hogy a zenei videók monetizálásának van üzletileg működőképes modellje. A Google-tól, illetve a Youtube-tól független piacra lépés pedig jelzi, hosszabb távon a Vevót a Youtube konkurenciájaként érdemes kezelni.
Zenei szolgáltatást indított a Twitter
A Twitter mint az internet egyik legjelentősebb közösségi oldala, a tartalommegosztás mai napig egyik legjelentősebb eszköze (a Facebook mellett is) természetesen a zeneipar számára is kulcsfontosságú volt, és az is marad, ez biztosan állítható. Az előadók, lemezcégek számára a rövid szöveges üzenetekre szakosodott oldal a kommunikációs mix alapvető eleme, a Twitter mint zenei szolgáltatás és tartalommegosztó eszköz azonban nem él a köztudatban. Ezen próbált változtatni a cég a Twitter Music névre hallgató szolgáltatásával, amely sok tekintetben hasonló megközelítést alkalmaz, mint a Facebook, azaz a zenei tartalmak belinkelésében, beágyazásában segédkezik, de maga nem kínál tartalmakat. Vagyis a Twitter úgy szeretett volna zenei platformként viselkedni, hogy közben a tartalom forrásával nem törődik és azt a lehető legtávolabb tartja saját magától, tehát gyakorlatilag forgalmat terel a partner szolgáltatók felé. A zenekedvelők viszont ezeket a korlátokat nem kedvelik és nem tolerálják, ez a digitális zeneipar elmúlt 15 éve során tucatnyi alkalommal kiderült már - és a Twitter Music kudarca újra egyértelműen bizonyítja.
A befektetők elkezdtek hinni a Pandorában
Az online, on-demand rádiózás csak a közelmúltban vált igaszán széles körben ismertté, ahogy a streamingszolgáltatók a kényszerű terjeszkedés miatt újabb és újabb területekre próbáltak, próbálnak betörni. Ezt a piacot ugyanakkor nem a Deezer, az Apple vagy a Spotify vezeti, hanem egy kaliforniai, immáron tőzsdei cég, a Pandora. A nagyon sok nehézségen keresztülment, korábban a bezárás szélére sodródott cég számára 2013 sem volt kevésbé stresszes év, mint a korábbiak. A már-már megszokottnak mondható vita a jogdíjak nagyságáról szinte eltörpült amellett, hogy az év túlnyomó részében a céget és befektetőit az Apple egy a Pandoráéhoz hasonló szolgáltatással való piacra lépése tartotta félelemben. Érdekes módon a pánikot pont az iTunes Radio megjelenése oldotta fel. Az Apple sokak által olyannyira várt terméke ugyanis nem nem mutatott olyan extra funkciókat, melyek lépéskényszerbe hozták volna a Pandorát, amely az első adatok alapján nem érezte meg az iTunes Radio piacra lépését. Sőt, az Apple rádió szolgáltatása ráirányította a befektetők figyelmét a piacot uraló vállalkozásra, és láss csodát, a Pandora üzleti modelljében, nyereségtermelő képességében éveken át kételkedők egy csapásra elkezdték vásárolni a cég részvényeit.
Élesedő Deezer-Spotify verseny
2012 végén, miután az Access Industries 130 millió dollárt fektetett a Deezerbe azt írtuk, hogy ezzel a francia cég egyre komolyabb konkurenciát jelenthet a Spotify számára. És ez 2013-ban sok tekintetben be is következett. A Deezer folytatta a tavaly ősszel megkezdett terjeszkedését, és immáron közel 200 országban érhető el, várhatóan 2014-ben pedig már az amerikai piacokra is belép. A terjeszkedés eredményeképpen jelenleg ötmillió prémium előfizető használja a szolgáltatást, így egyre közelebb kerülnek ezen a téren is a piacvezető Spotify-hoz. Mindeközben a svéd cég az év túlnyomó részében csak az előadók, zenészek kritikája kapcsán került reflektorfénybe. Aztán az utolsó negyedévben, az új befektető megjelenése, az iTunes Radio lanyha indulása és az év legvégén bejelentett ingyenes mobil zenehallgatás, valamint az előadói program révén a hajrá egyértelműen a svéd cégé lett.
A küzdelem persze 2014-ben is folytatódik majd, két külön térfélen: a Deezer számára az amerikai piacra való belépés és sikeres szereplés, a Spotify számára pedig a lassan a világ legnagyobb zenei piacává váló Japánban való helytállás lesz a legfontosabb feladat, miközben az egyre érettebbé váló európai, illetve masszív ütemben növekvő latin-amerikai piacon is folyik majd a küzdelem az ügyfelekért.
Növekvő magyar digitális zenepiac, haldokló cd-formátum
A hosszú éveken át pangó magyar digitális zenei piac, ahogyan tavaly írtuk, 2012-ben felélénkült - és szerencsére ez az élénkülés 2013-ban is folytatódott!
A Google, a Spotify és az Rdio belépésével gyakorlatilag ma a magyar zenekedvelők hozzáférhetnek a világ más részein elérhető legfontosabb zenei szolgáltatásokhoz. Ha úgy vesszük, 2014-től teljes erővel megkezdődhet a magyar zeneszeretők hozzászoktatása a legális szolgáltatásokhoz. A felfelé vezető út persze hosszú lesz, ezt a nyáron megjelent, még a 2012-es évre vonatkozó piaci adatok megerősítik. A fizikai lemezeladások - a világ többi részéhez hasonlóan - hazánkban is immáron tízéves lejtmenetben vannak, és ez a trend várhatóan már nem fog változni. A csökkenést az éledező digitális szegmens ellensúlyozhatja, amely 2012-ben már elérte a 300 millió forintot és 2013-ban minden józan becslés alapján meg fogja haladni ezt az értéket, sőt akár a félmilliárdot is elérheti, ez pedig azt jelenti, hogy a teljes zeneipari bevételeknek közel a harmadát a digitális szegmens adja.
Pléh Dániel
(nyitókép a Digitaltrends.com-ról)
