John Maus: We Must Become The Pitiless Censors Of Ourselves

(Upset The Rhythm, 2011)

Az 1980-as születésű amerikai John Maus egy rövid ideg Panda Bear billentyűse is volt, de könnyűzenei pályáját eredetileg az Ariel Pink’s Haunted Graffiti projektben kezdte (mely éppen tavalyi lemezével ért el áttörést). Maus saját világa sem áll távol egykori főnökeiétől, de igazából valahol a Végtelen történet képzeletbeli felnőtt verziója, a Joy Division, a nyolcvanas évek darkos szinti-popja és az űrben játszódó gagyi sci-fik között, azoktól nagyjából egyenlő távolságra helyezkedik el. Az egészben az a legjobb, hogy ezek közül egyikért sem kell különösebben rajongani ahhoz, hogy Maus harmadik nagylemeze megéljen jó néhány révedező újrahallgatást. 2011-ben az amerikai indie popban mindenki a nyolcvanas évek korábban cikisnek tartott hangszíneivel játszott, és ez egyszerre a legeredetibb, legautentikusabb, legviccesebb és legmegrázóbb módon John Mausnak ment. A We Must Become The Pitiless Censors Of Ourselves így a Recorder 2011 legjobb lemezeit összegző év végi listájára is könnyedén felkerült.

A mélyből feltörő és a lo-fi alapok fölött visszhangzó énekhang egyszerre képes kántálni neurotikus reggae-t (Matter Of Fact), hitelesen és pókerarccal előadni a flegmatikus Cop Killert, egy duettben andalogni (Hey Moon – a Berlinben dolgozó svéd Molly Nilssonnal, aki ennek a feldolgozásnak a 2008-as eredetijét jegyzi) és a Flashdance-ből ismert Maniac valódi mániákus verziójára rázkódni (Keep Pushing On). Miközben azon gondolkodunk, hogy ez most vicc-e, vagy komoly, a számok meglepő dallamosságukkal teszik tökéletesen feleslegessé a tépelődést. Az album legerősebb dalának, a Believernek a könnyfakasztó négy percében egyaránt benne van az igazság és egy jobb világ keresése és megtalálása is, úgyhogy aki fél a furcsa és sötét utazástól (mint amilyen Maus előző albuma, a 2007-es Love Is Real volt), annak itt a letisztultabb happy end.

9/10

Sugó Lilla

http://www.upsettherhythm.co.uk/johnmaus.shtml

a Believer nyolcvanas évekbeli videotechnikával játszó klipje:

a Head For The Country téli képekkel és videóeffektekkel dolgozó kisfilmje:

playlist az album dalaiból: