Az év végi összegzés hagyományos módja a Recordernél, hogy a közösen összeállított Top 50-es albumlista után kedvenc dalainkat szerzőnként publikáljuk. A 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es és 2015-ös sorozat után kezdődik a 2016-os daldömping, a stáb ABC-rendjében haladunk, a felvételek egy rögtön meghallgatható playlistben, rövid kommentárokkal – ma a Recorder egyik fotósa, Komróczki Diána, az első dj (nyitóképen a Csaknekedkislány).
A 2016-os személyes kedvenc dallisták sorát Biczó Andrea nyitotta, aztán Blaskó Zsófia, Csada Gergely, Elekes Roland, Forrai Krisztián, Kálmán Attila és Kollár Bálint volt a dj.
A RECORDER SZERZŐINEK - KÖZTE KOMRÓCZKI DIÁNÁNAK A - KEDVENC 2016-OS ALBUMAI.
The Growlers: I’ll Be Around
Igazság szerint az új albumról bármelyik dalt szívesen választottam volna. Nagyon szeretem ezt a lemezt, nyílván ráemelt az érzésre a banda londoni bulija is, ami az év legjobb koncertje volt számomra. Megvan az a feeling, amikor vigyorogva jössz ki egy koncertről?! Teljes katarzisos élmény: lélekben (is) végig szörföztem.
/ Vajon a Growlers hallgat Franpit? /
Allah-Las: Could Be You
Tagadhatatlan tény, hogy idén sokan nagyon csúfosan lemaradtunk az Allah-Las A38-as koncertjéről, miközben a Volt fesztiválon dolgoztunk. Az idei év talán egyik legrosszabb érzése.
Fran Palermo: Yellow Man
Olyan érzetem van, mintha egy forró nyári éjszakán egy tengerparton táncolnék sok-sok emberrel. Mindenkinek csörgő vagy valamilyen hangszer van a kezében és csak visz a hatás.
Bosco Rogers: The Million
Ideje volt már, hogy megjelenjen a banda nagylemeze, hiszen eddig csak két EP-t hallhattunk tőlük.
Jacuzzi Boys: Lucky Blade
Ha még lenne Skins, tuti beleraknám ezt a számot.
Baby Strange: Friend
Ez az a dal, amit nagyon élveznék egy fesztiválon sörrel a kezemben, valahol a közönség közepén táncolva, üvöltve. Na meg a Vittulában az asztalon ugrálva.
Dope Calypso: Leisure Parts
Számomra az idei év egyik slágere ez a szám.
King Gizzard And The Lizard Wizard: Nuclear Fusion
Annyira friss, hogy még süt. Ezek az effektek nagyon megadják a szám hangulatát. A torz ének meg kissé félelmetes, de ugyanakkor tökéletes.
Middlemist Red: Illuminair
Nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy az album felvételekor én is ott ültem a stúdióban a srácokkal. Ez a lemez merőben eltér az előzőtől. Sokkal kísérletibb és szinticentrikusabb. Ez a dal az egyik kedvencem, szeretem, ahogy a basszus megadja a dal alaplüktetését és a szinti hozzácsatlakozik, olyan érzetet ad, mintha sok kis univerzum nyílna meg.
Ultimate Painting: Bills
Agykikapcsolós utazós zene.
Platon Karataev: Elevator
A Platon ezzel a számmal hihetetlen gyorsan robbant be a köztudatba, nem is csoda, hiszen nagyon erős, kellemes, fülbemászó dal. Hetekig járt a fejemben. Számomra ez 2016 egyik slágere.
30y: Úgyis Mindegy
Kissé idegen volt nekem az új album, viszont pár hallgatás után éreztem, hogy milyen íve van és ettől tartom jó lemeznek. Konkrétan ez a dal most lett a kedvencem, ahogy ott álltam az évzáró koncerten.
Szabó Benedek és a Galaxisok: Soha nem veszi fel
Megvan az a helyzet, amikor ittasan sétálsz egy barátoddal az utcán és üvöltve énekelsz egy dalt? Na, ez az!
Csaknekedkislány: Róka
„Van egy ilyen pózom, amikor belopózom.”
/ Na meg persze a CSNK egészében bearanyozta az évemet: bodysurf! /
Mörk: Make It to the Top
Valószínűleg ez a dal ivódott bele a legjobban az agyamba nyáron. Egyik kedvencem lett a Mörk debütalbuma. Tetszik, hogy besorolhatatlan a műfaja és tele van kísérletezésekkel, harmonikusan keveredik minden mindennel. Ráadásul a fiúk élőben hatalmas show-t nyomnak, amit élvezet nézni is nem csak hallgatni.
Shaibo: Tales
Amennyire fiatal és friss a banda, annyira vannak egyben a számok. Imádom a hangulatos és egyben nagyon dögös bluesos, jazzes hangzásukat. Nemrég adtak ki egy EP-t (Corallium) amit csak ajánlani tudok.
Glass Animals: Life Itself
Ettől a daltól mindig úgy érzem magam, hogy egy trópusi erdőben egy törzs tagjaként rituális táncot járok. Ez az érzetem volt az idei koncertjükön is, amit a Millenárison nyomtak. Egyszerűen önfeledt volt az egész.
Sica: Utilitaire
Ha Olaszországban élnék, valószínűleg a Sica-koncertek mindegyikén ott csapatnám az első sorokban. Tele van az egész zenekar energiával és őrülettel. Egyszerűen imádom, hogy ilyen vad az egész. Megvan a maga egyszerűsége, de ettől olyan könnyen emészthető. Ez a dal nem konkrétan idei, viszont a zenekar újra felvette és a szövegen is alakítottak, mert időközben megtanultak angolul. (Haha.)
Stas: Nuki Nuki
Mit is mondhatnék? Stas által új értelmet nyert nálam az elektronikus zene. Ez a srác olyan trekkeket csinál, amire ha valaki nem ugrál, az hülye.
fotók: Komróczki Dia
