Globálradar – Woman’s Hour

A Woman’s Hour a BBC Radio 4-on majd' hetven éve futó női magazinműsor címe, de most már ezt a nevet viseli egy nagyon kedves, négytagú brit popzenekar is, amely hamarosan érkező debütlemezével a The xx-, Beach House-, London Grammar-rajongókat szólíthatja meg.

Megalakulás éve: 2010.

Honnan: Kendal, Észak-Anglia.

Tagok: Fiona Burgess (ének), William Burgess (gitár), Nicolas Graves (basszusgitár), Josh Hunnisett (billentyűsök)

Stílus: szintis-R&B-sített jangle pop, avagy drone-os crooner pop.

Kiadók: Dirty Bingo Records, Parlour Records, Luv Luv Luv, Secretly Canadian.

Olyan, mint a Rhye és a Beach House találkozása egy kedves emberekkel teli stílusos bárban, éjfél után.

Történet: Azért érdekes, mert a 2010-ben alakult zenekar 2011-ben már elég sok figyelmet kapott a sajtótól korai koncertjei, első kislemeze alapján, de aztán több mint egy évre teljesen eltűntek. Akkoriban még inkább gitárosabb indie-popot játszottak, ami számos mellékhatással (krautrock, dub, afropop, shoegaze) párosult, viszont a csendesebb időszakot arra használták, hogy ne nyilvánosan szemléltessék belső érési folyamataikat, hanem inkább amikor ráleltek a saját hangra, akkor úgy tettek, mintha a semmiből ugrottak volna elő vele. Szép trükk, és hatásos, hiszen a Woman’s Hour tavaly óta érkező új dalai egészen kitűnőek. Amúgy egy testvérpár a kvartett magja, de ez sem a szokásos családizenekar-sztori. Már egyetemistaként derült ki számukra, hogy a gitározgató báty mellett a húgnak is van hangja (addig állítólag soha nem mutatta meg). Ráéreztek a zenélésre és az lett a vége, hogy hamarosan megjelenik a debütlemez. A Woman’s Hour név kiötlése mögött nincsenek harcos szándékok, a kitűzött cél sokkal inkább a sebezhetőség feltárása, a bátran felvállalt tévedések zenén keresztüli megmutatása.

Megjelenések: Eddig négy 7” kislemez: Jenny/Human (2011), To The End/Our Love Has No Rhythm (2013), Darkest Place (2013), Her Ghost (2014) (a borító jobbra), júliusban jön a Conversations című debütalbum.

Mellékprojektek: Nincsenek még, hacsak nem Fiona színházi tanulmányai.

Szexepil: Életképek monokrómban.

Legnagyobb eredmény, elismerés: Szerződés egy jónevű indiekiadóhoz (Secretly Canadian), turné a Metronomyval.

Radarjel-erősség: Mi nagyon drukkolunk, és amit egy ilyen csendesebb zenével el lehet érni, szerintünk azt a kvartett el is fogja.

haladjunk időrendben visszafelé, a februári Her Ghost kislemez klipje: 

a tavaly év végi Darkest Place kislemez: 

a szintén tavalyi To The End/Our Love Has No Rhythm kislemez A-oldala: 

és a B-oldala is, az Our Love Has No Rhythm: 

mivel a korai kislemez eltérő hangzású dalait a zenekar eltüntette soundcloudjáról, jöjjön a június 14-én érkező Conversations nagylemez címadó dala: 

aztán a Her Ghost kislemez b-oldala, az I Need You: 

aztán a Darkest Place 7" b-oldala, a Thunder: 

és végül egy stílusos Bruce Springsteen-feldolgozás, a Dancing In The Dark: