Lemeztáska – Halász Judit

Lemeztáska rovatunkban az angol Kaiser Chiefs-tagok után egy hazai előadót szólaltattunk meg – cikkünk közlésének külön aktualitást ad, hogy Halász Judit pont ma ünnepli születésnapját és e pillanatban épp ő áll a magyar lemezeladási lista élén is. A színész-énekesnő nevéhez fűződik a magyar poptörténet egyik klasszikusa, az 1973-as Kép a tükörben című album, melyet eredetileg felnőtteknek szánt. A majdani Fonográf tagjaival rögzített bemutatkozását az énekesnő elbűvölő előadásának köszönhetően lényegében „elrabolták” a gyerekek, akik aztán szülővé válva a mai napig visszatérnek hozzá (sőt, a verseket megzenésítő lemezt a mai huszonéves generáció tagjai is felfedezték maguknak és a hetvenes évekbeli psych-folk előadók magyar megfelelőjeként rajonganak érte, teljes joggal). Halász Judit a '73-as debütálás után aztán kifejezetten gyereklemezekkel lett a legnépszerűbb előadók egyike, legújabb korszakában pedig az előbbi hatásmechanizmus szerint tért vissza első hallgatóihoz (Minden felnőtt volt egyszer gyerek, 2003), majd a családi kör tematika mentén a nagyszülők (Hívd a nagymamát!, 2005) és a testvérek (Szeresd a testvéred, 2007) után az apáknak készítette legfrissebb albumát, a szeptember 2-án megjelent Apa figyelj rám című korongot. Az énekesnő kérésünkre bemutatta kedvenc zenéit, lemezeit.

Gyerekkori zenei élmény

Általános iskola első osztályában egy iskolai ünnepségen levezényelhettem az „Összegyűltek, összegyűltek az izsapi lányok…” kezdetű dalt, úgyhogy nagyon megtetszett nekem ez a zene dolog már nagyon korán. A másik gyerekkori zenei élményem, hogy a Szilágyi Erzsébet Gyakorló Gimnáziumba jártam, aminek egy egészen kiváló énekkara volt, amit Sztojanovics Adrienn, Adi néni vezetett. Éjjel-nappal Pünkösdölőt énekeltünk, még Kodály Zoltán is eljött látogatóba, persze neki is elénekeltük. Mindenkinek már a könyökén jött ki. Én viszont közben elkezdtem lovagolni, ami sokkal jobban érdekelt, mint a közös éneklés, de nem tudtam időt szakítani rá, mert mindig próbáltunk. Úgyhogy elkezdtem borzasztó hamisan és a jó hangosan énekelni, hátha kikerülök a kórusból és mehetek lovagolni. Így is történt, ifjúsági válogatott lovas lettem. Aztán eltelt jópár év, mentem be egy este a színházba, bekapcsoltam a rádiót és valami gyönyörű kórust hallottam és énekeltem vele, egészen szívmelengető volt, és akkor esett le, hogy ez a Pünkösdölő!

Inspirációhoz

Az Esős vasárnap (1962) című film forgatásán összeismerkedtem Szörényiékkel és utána elkezdtem odafigyelni rájuk, Bródy szövegeire, elkezdtünk közel kerülni egymáshoz. Úgyhogy az Illés feltétlenül inspirációt jelentett. A másik az volt, hogy francia tagozatos gimnáziumba jártam és elég jól beszéltem franciául, mindenre figyeltem, ami francia kultúra volt, így az akkori francia zene is beszippantott. Charles Aznavour, Gilbert Bécaud, Jacques Brel. Elsősorban ezt a fajta zenét követtem, ennek a változásait. Aztán persze azt vettem észre, hogy rengeteg francia új hullámos színész jelentet meg nagylemezt, olyan is, akik nem énekeltek jobban mint én, úgyhogy gondoltam milyen jó lenne, ha nekem is lehetne lemezem. Ilyen színész-énekesnő volt Françoise Hardy. Aztán Jeanne Moreau is énekelt egy dalt a Jules és Jimben, majd csinált egy teljes lemezt, azt is megvettem. Még Brigitte Bardot is nagyon aranyos lemezt készített abban az időben, senki nem gondolná. Persze azért is hallgattam őket sokat, mert rengeteget tudtam tanulni a nyelvből. Nagyon sok lemezt vettem kint, bármikor eljutottam Párizsba lemezekkel jöttem haza, ma is megvannak. Serge Gainsbourg-t is hallgattam, sőt egy filmfesztiválon találkoztam a feleségével, Jane Birkinnel, igaz Gainsbourg akkor már rég nem élt.

Kedvenc költő-dalszerző

Nagyon szeretem a sanzonokat, de egyszer, amikor már nagyon sok sanzont hallgattam, elkezdtem másra vágyni és a rádióban hallottam meg egy fantasztikus dalt, ami nem franciául szólt, hanem angolul. Megvártam, hogy bemondják, ki dalol, és utána egyből elkezdtem keresni Leonard Cohen lemezeit, merthogy ő volt az énekes.

Kedvenc lemez

Paul Simon: Graceland (1986). Bármikor meg tudom hallgatni. Az újabb lemezei nem annyira tetszettek, de a Gracelandet nagyon szeretem.

Kedvenc koncertélmények

Nagyon tetszett Neil Diamond koncertje, aki egy húszezres, hatalmas kosárcsarnokban lépett fel Detroitban. De a legnagyobb koncertélményem az a Police volt. Amerikában volt szerencsém látni három éve, amikor újra összeálltak egy turné erejéig. Mind a három zenész zseniális. Szerettem őket, amikor a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján zenéltek, ezért örültem, hogy láthatom őket élőben. A bohócruhás gitáros zseniálisan játszotta el Stinggel, hogy haragban vannak, mindig kikérte magának, hogy hagyja őt békén az énekes. Nagyon jópofa volt. Aztán még a hetvenes években rengeteg country zenét kaptam a Bojtorján-tagoktól, meg a Fonográftól és ezekből Dolly Partont szerettem nagyon hallgatni. Na őt is láttam élőben. Fantasztikus show-t csinált, hülyére röhögte magát a közönség. Ő is csak megerősítette bennem azt, hogy véletlenül nem lesz senkiből sztár, a közönség előtt nincs protekció. A Cher koncert tökéletes volt, de elsőre az jutott eszembe róla, hogy mennyi pénzbe kerülhetett ez az őrült drága show? Egész közelről nézhettem, mert Monte-Carlóban volt egy tévéfesztivál és volt utána egy vacsorás fogadás, ahol Albert herceg mellett ültem (nevet). Láttam még Sheryl Crow-t is, őt a Koncz Zsuzsika ajánlotta.

Kedvenc magyar lemezek

Az Illés lemezek nyilvánvalóan. Aztán tetszenek a Republic lemezei. Az újabbak közül a Quimby, de szívesen hallgatom Szalóki Ágit is. Az utolsó Fonográf-lemezt, a Jelenkort (1984) nagyon szerettem, az egyik kedvenc magyar lemezem.

htttp://halaszjudit.hu
http://hu.wikipedia.org/wiki/Halász_Judit_(színésznő)

lejegyezte: Dömötör Endre

az első 10 perc a Csiribiri című koncertfilmből, melyet Halász Judit férje, Rózsa János rendezett:

a Szerenád című dal az 1973-as Kép a tükörben albumról: