A Girlpool 2015-ben olyan lemezzel mutatkozott be, amiben benne volt az egyszeriség, de az egyszerűből való továbblépés lehetősége is. Utóbbi valósult, ugyan némileg konvencionálisabban, de továbbra is szerethetően.
A Girlpool 2015-ben olyan lemezzel mutatkozott be, amiben benne volt az egyszeriség, de az egyszerűből való továbblépés lehetősége is. Utóbbi valósult, ugyan némileg konvencionálisabban, de továbbra is szerethetően.
Ápolónőből shoegaze-basszusgitár, abból artpop-technoproducer. Kelly Lee Owens dolgozott Daniel Avery-vel, új lemezén Jenny Hval énekel. Jó társaság, figyelemreméltó zene.
Paul Weller a nagyon kevés olyan előadók egyike, aki immár több mint negyvenéves karrierje során végig magas színvonalon teljesít és releváns tud maradni. Oké, ma már nyilván nem annyira meghatározó a kortárs térben amit csinál, de hogy jó, az biztos.
A friss, 52. Recorder magazin a shoegaze stílusra fókuszál, már csak azért is, mert júniusban érkezik huszonegy év szünet után az új Ride-lemez és májusban érkezett huszonkét év szünet után az új Slowdive-album. Utóbbiról már tudjuk, hogy milyen.
2017-ben eddig kevés igazán markáns, kompakt és meglepő lemez született. Perfume Genius negyedik albuma ilyen.
A kanadai Feist a számára is váratlan kétezres évekbeli popsikerei után egy őszies albummal tért vissza (Metals), majd a meglepő módon a Mastodonnal közösködött és jókora szünet után tért vissza idén - igaz egyszerre szupergrupjával, a Broken Social Scene-nel is.
Megkerülhetetlen techno-nagyságok telibe talált újdonságai az idei tavaszi lemeztermésből, valamint egy kiváló house-album New Yorkból.
Arto Lindsay a New York-i avantgárd egyik kulcsfigurája, olyan kulcsfigurája, aki a no wave-es DNA és a jazz-es Lounge Lizards után a popzenét is ihletetten közelítette meg, de akinek a gyökerei mélyen a brazil zenébe nyúlnak vissza, hiszen ott nőtt fel. Új albuma tökéletesen példázza pályáját.
Actress a 21. század egy nagy újítója a technóban: a 2010-es Splazsh, a 2012-es R.I.P, a 2014-es Ghettoville mind megkerülhetetlen műfaji klasszikus. Vajon a visszavonulás helyett kiadott új album is odafér melléjük?
Az austini Spoon az elmúlt bő húsz év Európában nem rangján kezelt és ismert amerikai indierockjának (lásd még: Dismemberment Plan, Silver Jews, Modest Mouse stb.) egyik vezető együttese, amely az utóbbi, szórványosan adagolt lemezein (az előző a 2014-es They Want My Soul) egyre eklektikusabban,…
