Húsz éve egyszerűbb volt középhaladó filmes ínyencnek látszani. A tematikus filmklubokban és kapcsoló füstös kocsmákban Jarmusch, Wenders vagy Almodóvar volt a téma, ha rajtuk kívül az ember ismerte a dán dogmások vagy mondjuk Takeshi Kitano nevét, fekete garbóra és kordbársony zakóra sem volt…
