
Meglepően világos tónusú és lágy James Blake negyedik stúdiólemeze, amin kétségkívül nyugodtabb állapotában hallható a londoni soul-zseni, aki egykor még a dubstepben próbált szerencsét, aztán szinte a semmiből Los Angeles közepében kötött ki. Az Assume Formon elsősorban Blake barátnőjének több éves hatása érezhető: végig az éterben lebegünk, nincsenek szomorú befordulások, ellenben hallható egyfajta egyenesség és őszinte szókimondás. A hangokban továbbra is ott van az a komplex törékenység és a különleges húzások apró miriádjai, amik Blake zenéjét folyton érdekessé teszik. Ezért most elsősorban Dominic Maker (a Mount Kimbie egyik fele) a felelős, de van a számok közt egy Travis Scott- meg egy André 3000-kollab is, amik biztosan hozzák a maguk váratlan csavarát ebben a hangkörnyezetben.
tovább →