A brit Darkstar duó sok stílust kipróbált már a kezdetekben favorizált poszt-dubstep óta, a Hyperdub kiadó Warpra váltása óta voltak ők már szintipop és elektronikus indie is, néha több, másszor kevesebb sikerrel. Most megjelent harmadik lemezükön egyszerre előre és hátra is néznek, lássuk, milyen eredménnyel! A Recorder magazin 36. számának tartalmából.

(X) Klasszikus zene azoknak, akik éjjel élnek - szól a Budapesti Fesztiválzenekar fiatalokat célzó Midnight Music projektjének szlogenje, és valóban: ha képesek vagyunk simán kivárni, hogy kedvenc rockzenészeink és DJ-ink éjfél körül lépjenek színpadra, miért ne hallgathatnánk komolyzenét is élőben akkor, amikor szoktunk?! Ráadásul úgy és ott, ahogyan és ahol szoktunk: most például a főváros egyik népszerű koncerthelyszínén, a Millenárison, ahol babzsákokon heverészve élvezhetjük a minden bizonnyal szintén kellőképpen ellazult zenészek produkcióját. Nos, erre a speciális éjszakai programra hív most mindenkit a Telekom, az rendezvénysorozat főtámogatója - sőt egy nyereményjáték keretében néhány szerencsés Recorder-olvasó ingyen juthat be a november 8-án 23:30-kor kezdődő eseményre.

Kétség sem férhet hozzá, hogy a hazai elektronikus zene úttörőinek sorában ott a Szombathelyről indult Anima Sound System és a miskolci Liquid Limbs. Előbbinek 1995-ben jelent meg Shalom című lemeze, amellyel berobbant a hazai zenei életbe, utóbbi pedig a legnépszerűbb underground elektronikus tánczenei formációnak számított, így adta magát, hogy a a Recorder harminchatodik számának fókusztémája, 1995 kapcsán rábírjuk az Animából Prieger Zsoltot és a Liquid Limbs-et reaktiválása óta egy személyben jelentő Batta Róbertet egy húsz évet átfogó, közös visszatekintésre.

A glasgowi producer Russel Whyte, vagyis Rustie tavaly hozta ki maximalistánál is maximalistább második lemezét, a Green Language-t. Az utóbbi hetekben aztán több új dalt is megosztott, melyekről csak most derült ki, hogy egy új album részei. Ez az anyag meglepetéslemezként máris teljes egészében hallgatható, itt az új Rustie-album, az EVENIFUDONTBELIEVE!

(X) Az Art Anzix Színház örömmel jelenti be, hogy a világhírű James Arthur hamarosan hazánkban koncertezik. Először lép színpadra Magyarországon.

Húsz éve a popzene. A poptörténeti körforgás húszéves periodicitását követő megemlékezéseinkben négy éve 1991-re, három éve 1992-re, két 1993-ra , tavaly 1994-re csévéltünk vissza, a Recorder harminchatodik számának fókusztémájával pedig 1995-re - visszamenni 1995-be azt jelenti, hogy stábunk jó része egyik kedvenc évére tekinthet vissza, meg azt, hogy a popzene egyik legoptimistább időszakára, amikor burjánzottak az új stílusok az elektronikus zenében, Angliából szétterjedt a britpopláz és a lehetőségek tárháza végtelennek tűnt a popban. Megrajzoltuk a legfontosabb történések kronologikus idővonalát, összefoglaltuk, mik történtek húsz éve a pop- és rockzenében, a hiphopban és elektronikában, elmondtuk továbbá, hogy a Recorder szerint mi volt 1995 húsz (plusz tíz) legjobb albuma és köszönjük, hogy sokan eljöttetek és táncoltatok 1995-ös bulinkban. Most pedig - kedvenc 1995-ös dalaink, valamint szerzőink, munkatársaink 1995-ös személyes albumlistái után nézzünk vissza, mik voltak az év legnagyobb és a legcikibb slágerei.

A Take It Easy Hospital nevű iráni indiepopzenekar tagjaként Budapesten is járt Ash Koosha egy ideje szólóban ügyeskedik szétszabdalt, folyékony halmazállapotra emlékeztető jövőbeat zenéin, amit lassan, de egyre biztosabban felkap a világ. Felkapjuk hát mi is, mert nagyon megérdemli.

A 2009-ben alakult Royal Headache lassan Ausztrália legnagyobb punkexportőre lesz, legalábbis most megjelent második albumukkal igen nagy lépést tettek ennek irányába. A zenekarnál konkrétan minden klappol, de azon a bizonyos lépés megtételén kívül ad-e bármi újdonságot a High? A Recorder magazin 35. számában megjelent lemezkritikánkból kiderül.

A Kerekes Band november 28-án ünnepli huszadik születésnapját, ennek apropójából Fábián Julitól, Dr. Máriáson át Mégötlövésig számos zenész, énekes köszönti az eredetileg 1995-ben Kerekes Együttesként indult, sokáig táncházazó, majd a 2000-es évek közepén ethnofunkkal "Band"-esedő és egyre nagyobb hazai, majd komoly nemzetközi sikereket elért formációt.

Körülbelül két hete elérhető Adele új dala, a Hello, amely egyrészt mindenféle első 24 órás hallgatási rekordot megdöntött, másrészt pedig azóta is folyamatosan kontentet biztosít a mémgyárosoknak. Az internet után kissé lemaradva beszállt a nagyipari előállításba a tévé is, ezek közül mutatunk most pár jobbat, pl. David Attenborough narrációját a klip elejéhez.