A friss Recorder magazin lemezajánlójában keretes cikkben tárgyaltuk az elektronikus underground őszi megjelenései közül néhány albumot – footwork és ambient, nyitóképen a berlini Gudrun Gut.

2012 egyik leginkább várt albuma volt a Coexist az xx-től, az arról megismert első dal, az Angels pedig elég hamar beleette magát a fülekbe ahhoz, hogy videót is valószínűleg ehhez képzeltek el a legtöbben. A szimpatikusan befelé forduló zenekar azonban az angyalokkal szárnyaló szerelem helyett inkább a kimúló érzésekkel törődő Chained-hez készítette el az első hivatalos (és nagyon nedves, valamint nagyon slow-motion) klipet, amit a folytatásban máris mutatunk.

Az ősz zenéje olyan, hogy a bőrünket érő napfény melege passzol hozzá, meg a megnyúlt árnyékok és hát oké, néha az ablakon kis patakokká összeálló, lecsorgó esővíz látványa. Ilyen is. Sokszínű, szeszélyes és passzol mellé a pulóver. 2012. szeptember-októberében három csúcsligás dalszerző-énekesnő (Cat Power, Beth Orton, Bat For Lashes) is hosszabb szünet után tért vissza új nagylemezzel, és az időzítés sem lehet véletlen, mindé ultimate-ősz-zene – akárcsak egy üde francia csajtrió (Théodore, Paul & Gabriel) bemutatkozása. A nyitóképen is látható Bat For Lashes harmadik albuma pedig éppen ma jelent meg.

A Recorder magazin legújabb, hetedik számában a divat és zene kapcsolódásait járjuk körül. Ennek kapcsán, a magazin fennállása óta először, saját divatanyag készítésére adtuk a fejünket. Alanyaink fiatal, a maguk műfajában előremutató és egyre népszerűbb zenészek illetve dj-k voltak, felruházó partnereink pedig a PUMA illetve a Retrock. És akkor, a fotók!

(X) A felkavaró amerikai filmesről, David Lynchről már régóta tudjuk, hogy a rendezés mellett lelkesen folglalkozik zenével. Az általa felfedezett Julee Cruise után egy évvel új múzsája érkezik október 16-án, kedden az A38 Hajóra: az elbűvölő texasi díva, David Lynch „valóra vált álma”, Chrysta Bell mutatja be a mesterrel közösen készített első lemezét. Erotika és fájdalom, érzékenység és kegyetlenség kavarog Chrysta Bell varázslatos balladáiban.

Vasárnap este a fél világ várta, hogy Felix Baumgartner leugorjon a sztratoszférából (eközben egyeseknek volt ideje elsütni ilyen egyszeri poént is). A 39 km magasból indított, hangsebességet átlépő szabadesést sikerrel abszolválta a vakmerő osztrák, mi pedig ennek tiszteletére összegyűjtöttük a tíz legpörgősebb ugrásra ösztökélő számot. After the jump.

(X) A Budai Parkszínpadon adott legendás 1996-os koncertje után tizenhat évvel, október 17-én a Papp László Budapest Sportarénában zenél Lisa Gerrard és Brendan Perry együttese, a Dead Can Dance, ami 1998-as feloszlása után csak csak egy turné erejéig tért vissza 2005-ben, majd idén Anastasis címmel adtak ki egy kiváló – cikkünk végén teljes egészében meghallgatható – albumot. Az új lemez és a sokak által várt élő fellépés apropóján a zenekar életútját áttekintő interjút is készítettünk Perryvel. A Recorder két szerencsés olvasója a koncertet szervező Showtime vendégeként ingyen vehet részt a nagyszabásúnak ígérkező koncerten. Hogyan?

Két lemez a hetvenes évek legelején, aztán negyven év szünet után egy harmadik, amelyik viszont párját ritkítja – Bill Fay angol dalszerző-előadó pályája a legkevésbé sem nevezhető hagyományosnak. Kritika.

Azt már lehet tudni egy ideje, hogy a pécsi gitárzenekar új nagylemezt hoz ki november 26-án azokból a dalokból, amik eddig egyetlen korábbi lemezre sem fértek fel, és a csapat halkabb, kevésbé ismert, játékosabb oldalát villantják meg – ma azonban további részletek is kiderültek. Többek között például az, hogy a Szentimentálé című, fizikai hordozón megjelenő stúdióalbum mellé további zenés tartalmak is érkeznek, de ezeket már digitális formában, internetes "vendégoldalakról" lehet majd megszerezni.

Az első ilyen oldalról a legkedveltebb 30Y-szerzemények „szentimentálésított” átiratait lehet letölteni egy kilencszámos blokkban, a másodikon öt feldolgozást hallhatunk a hetvenes-nyolcvanas évekből (Cseh Tamás, a Kex, a Szélkiáltó és a Bergendy Együttes dalaiból), míg a harmadik webszájton egy videógyűjteményt találunk 12 számmal, amiket Lévai Balázs válogatott ki a 30Y tagjaival forgatott filmetűdjeihez.

Photek nevét leginkább azok az egykori drum & basserek ismerik, akiknek a többsége ma már talán csak havonta egyszer, titokban füvezgető családapa, kiváltságosok által féltve őrzött IRC-csatornákról nehezen megszerezhető mp3-ak helyett havi jövedelemre törekvő munkásember, vagy zenefogyasztó, aki már évekkel ezelőtt átpártolt valamelyik frissebb irányzathoz. Nevezett producerről viszont azt érdemes tudni, hogy pályájának "csúcsán", a kilencvenes évek közepén-végén szanaszét szabdalt, a műfajon belül kísérletinek nevezhető ritmusaival vált ismertté (Modus Operandi és Form & Function albumok), hogy aztán 2000-ben már a deep house-ba és az ambientbe is belekóstoljon Solaris című lemezén.

Albummal utoljára öt évvel ezelőtt jelentkezett (Form & Function Vol. 2, ) és már szinte el is könyveltük, mint ügyes, de úgy igazából teljes potenciáljának kiaknázásáig sosem eljutó művészt, mígnem kiderült, hogy jön ám a következő hosszanjátszós anyag, KU:PALM címmel, saját kiadójának égisze alatt, most, október 23-án. Az első single, a Pyramid pedig már itt is van róla – ugyanolyan fojtott hangulatú és ugyanúgy játszadoznak benne a dobok, mint a korai Photek zenékben, csak éppen ez már nem dobbasszus. Viszont a folytatásban meghallgatható.