Kézen fog, visz magával a káoszon keresztül. ELUCID: REVELATOR (lemezkritika)

ELUCID-ra egyre többen figyelnek, többek között duója, az Armand Hammer kritikai sikere nyomán. Erre fogta magát, és előállt egy radikális lemezzel. Ez a kritika először a Recorder magazin 119. számában jelent meg.

ELUCID sokak számára az Armand Hammer feleként lehet ismerős; szólóban is régóta aktív, de még nem kapott olyan figyelmet, mint a duója vagy társa, billy woods. A REVELATOR az egyik legradikálisabb lemeze. Az alapok (amiken rajta kívül olyanok dolgoztak, mint Samiyam, DJ Haram, Child Actor, Saint Abdullah satöbbi) koszosak, zajosak; néha egészen váratlan kanyarokat vesznek, például punkos breakbeatbe vagy noise-ba fordulnak – a lemez vége felé már a viszonylag rendes boombapszerűségek okoznak meglepetést.

De nem harsány őrületről van szó (á la JPEGMAFIA), és jóval inkább fenyegető, mintsem direkt durva a zene. Ennek megvan a társadalmi-politikai oldala, de a fenyegetés ennél mélyebb szintű is.

ELUCID viszont kézen fogja a hallgatót, és viszi magával a káoszon keresztül. Az élőbeszédhez közelít, vagy széles, expresszív gesztusokat hoz, vagy muzikálissá teszi a rapjét – mindig ahogy a lemez folyton alakuló drámája megkívánja. A zene radikalitása összefér egy nagy múltú művészi tradícióval: az album mint egybefüggő történet. 

Előadó: ELUCID

Cím: REVELATOR

Kiadó: Fat Possum

Megjelenés: 2024. október 11.

Műfaj: kísérleti hiphop

Kulcsdal: THE WORLD IS DOG

8/10

Rónai András