Éneklő ujjak, sistergő gitárok – Azerbajdzsán pszichedelikus gitárhőse a Magyar Zene Házában

Rəhman Məmmədli az azerbajdzsáni gitara music élő legendája, első európai turnéján a Zene Házát is útbaejti.

Məmmədli pszichedelikus gitárzenéje Azerbajdzsán történelmének egyik legviharosabb időszakából táplálkozik, amikor egy egyedülálló szubkultúra született meg az elektromos gitár körül. A gitara music első pionírja Rafiq Hüseynov, azaz Rəmiş volt, aki teljesen más technikával játszott, mint a nyugati gitárosok. Az azerbajdzsáni népzenében/klasszikus zenében, a mughamban használatos negyedhangok megszólaltatásához igazított hangszerével és játékával egy egész generációt inspirált. A szovjet uralom révén az 1960 óta gyártott, olcsó csehszlovák Jolana gitárok végigsöpörtek az országon, és a hetvenes-nyolcvanas évekre az elektromos gitár nemzeti hangszerré vált az azeriek körében, akik ezen játszottak esküvőkön, ünnepségeken, családi összejöveteleken.

Az azerbajdzsáni gitárzene gazdag történetére azonban csak 2020-ban figyeltek fel nyugaton, amikor a svájci Bongo Joe Records kiadott egy válogatást a néhai Rüstəm Quliyev zenéiből. Rəmişhoz hasonlóan Quliyev is először taron, a perzsa eredetű, lantszerű húros hangszeren játszott mughamot, majd a szovjet katonai szolgálat alatt találkozott a gitárral, és az azeri fővárosba, Bakuba költözve ő is egy egészen sajátos stílust fejlesztett ki, amelyben az afgán popzenét, a bollywoodi diszkót, a spanyol flamencót és az iráni népi dallamokat is beolvasztotta.

Quliyevnek az 1999 és 2004 közötti zenéiből válogató Azerbaijani Gitara volt az első nyugati – és sajnos már posztumusz – megjelenése, 2005-ben ugyanis elhunyt tüdőrákban. A nyugati fül számára rejtett vagy elfeledett „távoli” zenék megőrzésében és felfedezésében kulcsszerepet játszó Bongo Joe idén Məmmədli albumával folytatja a sorozatot, aki a május végén megjelenő érkező Azerbaijani Gitara, Vol. 2-n kaukázusi népdalokat értelmez újra gitáron. A kiadó ezt is Ben Wheeler etnomuzikulógus és Stefan Williamson-Fa antropológus szervezetével, a kaukázusi zenék megőrzéséért dolgozó Mountains of Tonguesszal hozza ki kollaborációban, akik a kurátorai is voltak a lemeznek.

Quliyev mellett Məmmədlit tekintik a kortárs azerbajdzsáni gitárzene másik nagymesterének, aki a műfajon belül szintén egy sajátos hangzást alkotott. Oxuyan barmağı, vagyis „az éneklő ujjú ember” – így hívják hazájában Rəhmant, aki a mughaménekesek hangját imitáló gitárjátékával érdemelte ki ezt a becenevet. Az 1961-ben, Karabah városának Fuzuli kerületében született (és máig ott élő, tanító) zenész először a Karabakh Ensemble-nek gitárosként tűnt fel, de a '90-es évek óta ad ki szólóalbumokat, az azeri zenében jellemző módon kazettán, de sokat zenélt esküvőkön és a nagyobb helyi tévécsatornákon is, ami szintén gyakori fellépési lehetőség az azeri zenészek körében. Ma pedig már a közösségi médiában közvetített livestreameken játszik gyakran órákon át: sodró erejű, sistergő gitárjátéka egészen magával ragadó.

Məmmədli 2016 óta nemzetközi szinten is turnézik, amelynek eddigi csúcsa tavalyi fellépése volt az utrechti Le Guess Who? fesztiválon, amiről Czeglédi Szabolcs mesélt nemrég a Recordernek, hogyan diktálja zenei választékával és kiváló ízlésével a fesztiváltrendeket. A gitáros első nyugati lemezének megjelenését pedig első európai turnéja követi, ami június 12-én ér a Zene Házába. Məmmədli ide a triójával érkezik, amelyben Seymur Yagubov dobol és fia, a zongorista-zeneszerző Tural Məmmədli játszik billentyűkön.

Rəhman Məmmədli
Helyszín: Magyar Zene Háza
Időpont: 2024. június 12. (szerda) 19.30-21.00
Belépő: 3500 Ft
Jegyvásárlás. Facebook-esemény. További infók.

nyitókép: Azad Alizade & Sitara Ibrahimbayli.