Földrajzi és műfaji határok áthágása. Csaba Palotaï, Simon Drappier, Steve Argüelles: Sunako (lemezkritika)

Sivatagi blues, funk és jazz egy magyar-francia-angol triótól, ami túl jó ahhoz, hogy csak a jazzrajongókhoz jusson el. Ez a kritika először a Recorder magazin 108. számában jelent meg.

Műfaji és földrajzi határok garmadáját hágja át ez a lemez: egy japán némafilm vetítésének kíséretére alakult a trió, aminek a zenéjét elsősorban a sivatagi blues és a funk inspirálja a jazz mellett, ami névleg az ő stílusuk. A kilencvenes évek óta Párizsban élő, a magyar zenével a kapcsolatát meg nem szakító Palotai Csaba gitáros mellett Simon Drappier baritongitáron, Steve Argüelles ütőhangszereken játszik.

A nevezett műfajok (és még néhány másik) között irigylésre méltóan könnyed szabadsággal kalandoznak. Bármikor számíthatsz rá, hogy bedobnak egy új ötletet, váratlan irányba kanyarítanak egy (akár csak épp az előbb kidolgozott) dallamot, motívumot; ugyanakkor mindig megmarad a zene magával ragadó sodrása, még a legabsztraktabb részeknél is. A gitárok feltűnőbb módon, de sosem tolakodóan virtuózak, de Argüelles könnyed, a többieknek mégis biztos alapot nyújtó játéka is parádés. Meleg és (a korlátozott hangszerparkhoz képest) sokszor kifejezetten sűrű a hangzás.

Túl jó lemez ez ahhoz, hogy csak a jazzrajongókhoz jusson el.

Előadó: Csaba Palotaï, Simon Drappier, Steve Argüelles

Cím: Sunako

Kiadó: BMC

Megjelenés: 2023. szeptember 8.

Műfaj: sivatagi funk-jazz

Kulcsdal: Air

8,5/10

Rónai András

Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.